Warning: file_put_contents(): Only -1 of 46307 bytes written, possibly out of free disk space in /web/k5fc/afuzet.hu/wp-content/plugins/bsa-plugin-pro-scripteo/frontend/css/template.css.php on line 31
Edward Hopper mozdulatlan történetei - aFüzet

Edward Hopper mozdulatlan történetei

Edward Hopper (1882. július 22. – 1967. május 15.) a realista festészet emblematikus alakja, az egyik legkiválóbb huszadik századi amerikai festő. Leginkább olajfestményeit ismeri a nagyközönség, de készített rézkarcokat is, valamint akvarellel is foglalkozott korai éveiben. Hopper középosztálybeli családba született, szerencsésnek érezhette magát, mert szülei az elejétől fogva támogatták művészi ambícióit. A New York-i Képzőművészeti Akadémián végzett, ahol leginkább az immpresszionista festészet volt rá a legnagyobb hatással. Pályafutása elején még elmaradtak a sikerek, egyéni látásmódja végül meghozta a várt népszerűséget.

Hopper nagyszerűségének egyik titka abban is keresendő, hogy munkáiban nem reagált kora állandóan változó, éppen divatos művészeti irányzataira, megmaradt saját stílusánál, amit az idő visszaigazolt. A mozdulatlanságot nagyszerűen ábrázoló festő műveinek témája évtizedekig ugyanaz: az amerikai nagyváros és vidék mindennapjainak jellegzetes helyszínei és figurái, ahol és akikkel legtöbbször nem történik semmi, a figurák mozdulatlanság érzését keltik. Mégis, a képeken szereplő férfiak és nők, az épületek, mint filmkockák mesélnek nekünk, ránk bízva a történet kiötlését. Hopper nagyon szerette a mozit, gyakran járt filmvetítésekre egyedül, számára az jelentette a kikapcsolódást.

New York, Mozi (1939)

 

Hopper egykori csoporttársát, az ugyancsak képzőművész Josephine Nivisont vette el feleségül, aki a legfőbb támasza, múzsája és szinte az összes képének a modellje lett. Házasságával festői karrierje is fellendülésnek indult. 1920-ban megrendezett első egyéni tárlata áttörést hozott számára. Ismertségre és hírnévre tett szert, második kiállításán minden képe elkelt.

Feleségével legendásan szenvedélyesen szerették egymást, házasságuk viharos, mégis boldog volt. „Edward és Josephine Hopper gyakran veszekedtek egymással. Kezdetben Josephine Arthur nevű kedves macskája volt a vitáik leggyakoribb tárgya. Arthurt Hopper riválisának tekintette, mivel elvonta felesége rá irányuló figyelmét. Néha vitáik testi erőszakig fajultak. Egy alkalommal Josephine csontig harapott Hopper kezébe. Más alkalommal úgy rúgta férjét bokán, hogy hetekig sántikált. Viszonzásul Hopper nekilökte felesége fejét egy polc szélének. Gyakoriak voltak a kölcsönös arculcsapások. Huszonötödik házassági évfordulójukon Josephine egy katonai kereszttel ajándékozta meg férjét, mondván, hogy kiváló harcművészetükért mindketten kiérdemelték. Hopper viszonzásul készíttetett egy sodrófát és fakanalat ábrázoló címerpajzsot feleségének, erőszakossága jelképeként.” (Gerevich József: Teremtő vágyak, Noran Libro, 2016 október vége)

 

Josephin és Edward Hopper (1927)