Warning: file_put_contents(): Only -1 of 46307 bytes written, possibly out of free disk space in /web/k5fc/afuzet.hu/wp-content/plugins/bsa-plugin-pro-scripteo/frontend/css/template.css.php on line 31
4 színházi bemutató - aFüzet

4 színházi bemutató

Bernardo Alba háza

Federico Garcia Lorca talán legjelentősebb műve a Bernarda Alba háza, amely az asszonyok drámája Spanyolország falvaiban alcímet viseli, nem véletlenül. A költő megjegyzi, hogy e három felvonást hűséges dokumentumnak szánta. – írja a dráma elején. Annak is nevezhetnénk, ha a mű megírásának körülményeit kutatnánk. Bernarda Alba alakját ugyanis valóságos személy ihlette: Frasquita Alba. A keménykezű özvegyasszony Federico Garcia Lorcáék házával szemben lakott családjával Asquerosaban, a költő nagybátyja kiszáradt kútjából hallgatta az Alba házban zajló dialógusokat és gyakran látta, ahogy a rácsos ablakok mögött megmozdulnak a függönyök.

A drámában Bernarda a külvilágtól elzárkózva él öt lányával, bezárva tartja anyját is, csak Poncia, a cseléd hordja a pletykát. A történet temetéssel indul, az apa halála után nyolc éves gyász vár rájuk és a Bernarda által megszabott szigorú hagyományokat kell követniük. „Úgy kell majd élnünk, mintha téglával falaztunk volna be ajtót, ablakot. Addig majd a kelengyéteket varrjátok.”
Sötét szoba, csend, rácsok az ablakokon, megrebbenő függönyök, leselkedő szemek, elfojtott vágyak, fojtogató légkör, feltörő indulatok, fülledtség, hőség, kényszerű, zsarnoki rendszabályok. Csak Adela, a legkisebb lány nem nyugszik bele sorsába: „Nem szokom meg! Nem akarok rabságban élni. Nem akarom, hogy elfonnyadjon a testem, mint a tiétek, nem akarok szobában megaszalódni. Holnap újra felveszem a zöld ruhámat, és kimegyek az utcára! Ki akarok menni innen!” Hét nő, hét különböző személyiség, akik szabadságra és szerelemre vágynak, s akiket egy közös sorsra ítélt a merev, természetes ösztönöket elnyomni akaró hagyomány és rend, ami végül tragédiához vezet. De a tragédia bekövetkezése sem hozza meg a feloldást. „És nem akarok zokogást. Csend legyen! Akkor sírj, ha egyedül maradsz. Elmerülünk mindnyájan a gyász tengerében. Csend, ha mondom! Csend!”

Bemutató időpontja:
2018. február 22., Spirit Színház

Kezdőlap

RENDEZŐ:
Czeizel Gábor
ZENÉSZ:
Kutik Rezső

Szereplők:

Bernarda – Papadimitriu Athina
Marai – Josefa Borbáth Ottília
Angustias – Nagyváradi Erzsébet
Magdalena – Perjési Hilda
Amelia – Marjai Virág
Martirio – Nagy Enikő
Adela – Trokán Anna
Poncia – Vándor Éva

Pixel

Játék Tóth Krisztina könyve nyomán

“…Bekészítette a fóliára a kerek formákat a kis gyönggyel és ezúttal jóval melegebbre állította a sütőt.
Ült előtte a sámlin meggörnyedve, és meglepve látta az üvegen át, hogy a középre benyomott gyöngyök szinte azonnal kiolvadnak, a tészta meg felpúpozódik. Olyan lett mindegyik kalács, mint egy kerek has, a kiolvadt gyöngy helyén az üres köldökkel.
– Tulajdonképpen még nekünk is lehetne egy gyerekünk, nem? – kérdezte váratlanul a férje a háttérből, miközben az egyik frissen sült mézeskalácsot rágcsálta.
– Nem – válaszolta meglepő határozottsággal, hátra se pillantva a tanárnő. Csönd lett. A feje mellett, mint egy időzített bomba, szárazon kattogott a sütőóra.”

Bemutató időpontja:
2018. február 24., Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad)

RENDEZŐ:
Forgács Péter
DRAMATURG:
Faragó Zsuzsa

Szereplők
Ábel Stella
Antóci Dorottya
Darvasi Áron
Dino Benjamin
Ertl Zsombor
Horváth Csenge
Kovács Máté
Lukács Dániel
Márfi Márk
Márkus Luca
Reider Péter
Rudolf Szonja

Védett férfiak kertje előadás

Védett férfiak kertje

Három fiatal színésznő egy nem mindennapi erőszakos bűncselekményről készít előadást. Castingolnak, hogy férfi főszereplőt találjanak a történethez, ám a próbafolyamat közben kicsúszik a kezükből az irányítás, és kiderül, hogy ártatlannak tűnő színházi kísérletük valódi veszélyeket rejt.
A Védett férfiak kertjében eredeti közegében figyelhetünk meg egy ökoszisztémát, ahol a hatalmi berendezkedés, valamint a férfi és női társadalmi szerepek szokatlan formákat öltenek; valamint közvetlen közelből lehetünk szemtanúi egy színházi próbafolyamat ellentmondásos és érzékeny mozzanatainak.

Bemutató időpontja:
2018. február 26., STEREO Akt

http://stereoakt.hu

Szereplők
Cuhorka Emese
Julia Jakubowska
Kőszegi Mária
Szász Dániel

RENDEZŐ:
Boross Martin
DRAMATURG:
Thury Gábor
ZENE:
Bartha Márk
LÁTVÁNY:
Oláh Tímea
DALSZÖVEG SZERZŐ:
Kemény Zsófi
TECHNIKAI RENDEZŐ:
Jankó Mátyás
KONZULENS:
Oltai Kata
Mérő Vera
PRODUCER:
Schőn Edina
PRODUKCIÓS ASSZISZTENS:
Kabdebon Dominik

A félkegyelmű

A félkegyelmű

Szentpétervár, 1869. A gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre szélesedik. Az ország vezetése pompába öltözve hizlalja magát. A pénz, az önzés és a felületesség prioritássá válnak a mindennapi életben. Mocskos és zajos utcák. Minden ház aljában kocsma. Az emeleten bordély. Apák és fiaik vakulásig vodkáznak. Próbálják felejteni, hogy egykor emberek voltak. Anyák és lányaik az emeleten árulják testüket. Erre a világra néz Dosztojevszkij pétervári saroklakásának egyik ablaka. A másikból egy távoli templom tornya látszik. Dosztojevszkij leül az íróasztalához, és írni kezd. Vajon a krisztusi szeretet meg tudná menteni a mai világot? – teszi fel a kérdést, amelyre a fiatal alkotócsapat ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében próbál választ találni.

Bemutató időpontja:
2018. február 28., Vígszínház

RENDEZŐ:
ifj. Vidnyánszky Attila
DÍSZLET:
Pater Sparrow
JELMEZ:
Vecsei Kinga

Szereplők
Vecsei H. Miklós
Petrik Andrea
Orosz Ákos