Szerző: Kovács Mercédesz
A szívszorító történet főszereplője egy fiatal házaspár, Holly és Tom, akik egy korábban őrházként működő épületben élnek. Tom gyermeket akar, Holly pedig küzd azzal, hogy anya legyen, mert nyolc éves korában elhagyta az édesanyja, aki úgy tekintett rá, mint aki romba döntötte életét. Az otthonuk renoválása során egy fadobozt találnak egy napórával, amelyről később kiderül, hogy mégsem az, hanem holdóra.
Tomot munkája elszólítja külföldre hat hétre. Egyik nap Holly a holdóra segítségével megismeri a jövőt, amelyben férje kisbabájukat, Libbyt egyedül neveli. Ezt látván úgy érzi, hogy csapdába kerül egy olyan világban, amelybe már nem tartozik. Kétségbeesetten akarja hinni azt, hogy csak egy furcsa rémálmot lát, de a csecsemőhöz azonnali kötelék fűzi.
Ebben az időben egy megbízáson dolgozik: Bronsonnéről és gyermekéről szobrot kell
készítenie. Ezt Sam, a galériatulajdonos nem tartotta jó ötletnek, ismerve Holly gyermekkorát. Azonban a fiatal nő előnyt kovácsolt abból, hogy látta Libbyt: felhasználja vázlataihoz. A kislány az első baba, akitől nem ijedt meg. A csecsemő az anyai szeretet magvait szórja el szívében. Angyali arca láttán úgy érzi, hogy egyre inkább anya akar lenni, amelyet közöl Tommal is, aki nagyon örül a hírnek.
Az őrháztól nem messze lakó Jocelyn, a ház egykori lakója azért költözött el, mert elhagyta
férjét. Az idős nő elképedve veszi észre, hogy Holly feltámasztotta a holdórát. Kezdetben titkolózik vele kapcsolatban, de később bevallja, ő is látta a jövőjét: a férje öngyilkosságba kergette volna, de sorsán változtatott, s végül a férfi vetett véget önkezével életének.
Jocelyn és Holly a holdóra eredeti helyére, a Hardmonton Hall-ba utazik, hogy választ
találjanak kérdéseikre. Rátalálnak a holdóra kegyetlen szabályára: életet egy életért. Tehát, Hollynak ki kellene törölnie egy gyönyörű baba életét, hogy megmentse a sajátját.
A fiatal nő a holdóra használatával nagy változáson megy keresztül: megismeri az anyai szeretetet. Megadatik neki, hogy lássa a jövőjét – amely mindannyiunkat foglalkoztat. Minél többször látja a jövőjét, annál biztosabb abban, hogyan döntsön. Rájön, rajta múlik a választás: megváltoztatja sorsát és elkerüli a tragédiát, vagy feláldozza életét, hogy gyermeke élhessen.
A misztikus holdóra és a vele folytatott küzdelem óriási hatást gyakorol elsősorban Holly életére, legfőképp érzelmeire és művészetére. Szívét, lelkét beleöntötte a szoborba. A történtek hatására meg is változtatja azt, mert először az anya a gyermeket úgy tartotta, hogy védelmezi, mintha a tulajdona lenne, de már úgy látja, hogy inkább fel kell tartania őt, hogy támogassa a jövőbe vezető útjához, hogy folytassa azt a hagyományt, mi szerint az egyik generáció a következő alapjait rakja le.
Holly úgy hiszi, ha nem adatik meg, hogy életet adjon lányának, legalább halhatatlanná teszi a szoborral, amelyre büszke volt. Testet ölt benne az a része, amelyről nem gondolta volna, hogy létezik.
Ezt a regényt fordulatos, rendkívül olvasmányos, lebilincselő cselekményszövés jellemzi. A mű többek között a következő témákat taglalja olvasmányos formában: szerelem, szenvedély, szeretet, anyai szeretet és remény ereje, művészet, önfeláldozás, családi erőszak, idő, időutazás, jövő, végzet, élet és halál. Amanda Brooke debütáló könyvét a hullámvasút érzelmi verziójának tartja, amely igen találó.
Mai, rohanó világunkban szükség van erre a megható, olykor szomorú, azonban pozitív
üzeneteket hordozó regényre, amely megvilágítja az anyai szeretetet és annak erejét, s hozzájárul ahhoz, hogy megismerhessük és megérthessük azt.
Ugyanakkor betekintést enged egy művész lelki világába, amiből azt tudhatjuk meg, hogyan alakítják gondolatai, érzelmei alkotását.
Érdekességként szeretném megemlíteni, hogy ezt a művet már lefordították német nyelvre A holdóra titka címmel, míg a portugál fordítás A szív választása címet kapta. Bízom benne, hogy a következő fordítás a magyar Tegnapi napfény lehet.
Felkeltette érdeklődésedet a könyv?
Amanda Brooke Yesterday’s Sun című könyvének ajánlója több szempontból is különlegesnek mondható, kezdve ott, hogy ez az első, ami felhívásunkra érkezett. De nemcsak ezért érdekes, ugyanis szerzője, Kovács Mercédesz fordította le ezt az angol nyelven írt művet magyarra (pontosabban egy részletet belőle), amit a Cédrus Művészeti Alapítvány és a Napút folyóirat 2016. évi kortárs irodalmi alkotások pályázatán szeptemberben ki is választott megjelenésre.
Bár Mercédesz már több kiadóval is felvette a kapcsolatot, még nem talált olyat, aki az egész könyvet kiadná, amit ő szívesen le is fordítana, pedig ennek a kortárs írónőnek még nem jelent meg magyarul egyik műve sem.