Warning: file_put_contents(): Only -1 of 46307 bytes written, possibly out of free disk space in /web/k5fc/afuzet.hu/wp-content/plugins/bsa-plugin-pro-scripteo/frontend/css/template.css.php on line 31
Dalí - álmok, képek, gondolatok - aFüzet

Dalí – álmok, képek, gondolatok

Salvador Dalít (1904. május 11. – 1989. január 23.) elsősorban utánozhatatlan festészetéről ismerjük, de egyedi ívelésű bajuszáról, szélsőséges, extravagáns, már-már őrült viselkedéséről is híres volt. Tehetsége már egészen ifjú korában megmutatkozott; alig 15 évesen megvolt az első kiállítása, amire a kritikusok is felfigyeltek. 17 éves volt, amikor meghalt az édesanyja, majd ugyanebben az évben felvették a Képzőművészeti Akadémiára. A szállón, ahol lakott, barátságot kötött Lorca-val, a költővel és Bunuellel, a neves filmessel.

Lázadó, öntörvényű személyisége okán hamar meggyűlt a baja a hatóságokkal és az akadémiával, 5 év után ki is tiltották utóbbiból. De művészetével is feltűnt, első önálló kiállítására 21 éves korában került sor, ami után folyamatosan a középpontba került, életében egymást követték a világ nagyobb városaiban a kiállítások.

Nagy szerelme Gala, akivel 1927-ben ismerkedett meg. 1934-ben vette el feleségül, és egészen a nő 1982-ben bekövetkezett haláláig együtt voltak.

1936-ban Salvador Dalí a TIME címlapjára kerül. Sigmund Freud könyvét is illusztrálta, de Walt Disney számára is készített rajzfilm vázlatokat, illetve Hitchcock egyik filmjébe is kitalált jeleneteket.

Művészetének az egész világon elismeréssel adóztak, a legnagyobb galériákban tartott kiállításokat. Több mint 1500 festményt festett, tucatnyi szobrot alkotott, nagyjából 30 könyvet illusztrált, de litográfiák, színházi jelmeztervek, és néhány filmes munka is nevéhez fűződik.

1984-ben Dalí súlyos égési sérüléseket szenvedett, amikor a púboli kastélyban tűz ütött ki. 1989. január 23-án hunyt el a szívelégtelenségben. Teljes vagyonát a spanyol államra hagyta, végakarata szerint a figuerasi színházmúzeum kriptájába temették.

Az emlékezet állandósága (1931)

„Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem.”

Antropomorf szekrény (1936)

„A világon mindent meg lehet ismételni, mindent el lehet halasztani. Mindent, kivéve a váratlanul és könyörtelenül érkező halált.”

Az álom (1937)

„Az én szememben az érzékiségnek mindig csúfnak, az esztétikának isteninek, a halálnak szépnek kell lennie.”

Az este gólyalábai – Remény (1940)

„Tudom, mit eszem. Azt nem tudom, mit csinálok.”

Az új ember születését figyelő geopolitikus gyerek (1943)

„Saját világegyetemmel rendelkezni jobb, mint autótulajdonosnak lenni.”

Szent Antal megkísértése (1946)

„Mindenkinek joga van a saját őrültségéhez.”

Hosszú elefántok (1948)

„Abból a tényből, hogy magam sem látom tisztán festményeim értelmét, nem következik, hogy nincs értelmük.”

Port Ligati Madonna (1950)

„Minden alakít rajtam, de semmi sem változtat meg.”

Szférák galateája (1952)

„Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa.”

Keresztrefeszítés (1954)

„Az ellenségeim nélkül nem lennék az, aki vagyok.”