568 éve született Leonardo da Vinci festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök, természettudós. 2004-ben került kiadásra a Leonardo da Vinci válogatott írásai – Ízelítő a polihisztor életművéből című kötet, ebből választottunk az évforduló alkalmából egy izgalmas fejezetet.
Emberi arányok
A távolság az álltól a haj kezdővonaláig az egész alak egy tizede.
A távolság a tenyér kezdetétől [csukló] a középső ujj hegyéig szintén egy tizednyire rúg.
Az álltól a fejtetőig egy nyolcad.
A gyomorgödörtől a mellkas felső széléig pedig egy hatodnyira rúg.
A mell alsó részétől a fejtetőig pedig egy negyed.
A távolság az álltól az orrlyukakig az arc egy harmada.
És ugyanannyi az orrlyukaktól a szemöldökig, csakúgy, mint a szemöldöktől a haj kezdővonaláig.
Továbbá a láb egy hatodra rúg, az alsó kar pedig a könyékig egy negyedre. A vállszélesség szintén egy negyed.
C.354.
Az egyik fül kezdetétől a másikig számított távolság éppen annyi, mint a szemöldök és az áll közötti távolság.
Egy szabályos arc esetében az ajkak olyan szélesek, mint az ajkak közötti rés és az áll alsó széle közötti távolság.
I.A.62.
A bevágás, vagyis az alsó ajak fölötti rés középen húzódik az orr alsó része és az áll alsó szegélye között.
Az arc négyszöget alkot, amely széltében az egyik szem külső zugától a másikig húzódik, hosszában pedig az orr felső végpontjától az alsó ajak alsó szegélyéig; ami pedig ezen a négyszögön kívül marad, az egy ugyanekkora négyszög magasságát alkotja.
A fül ugyanolyan hosszú, mint az orr.
Az ajkak közötti rés profilból egy vonalban húzódik az állcsont és az alsó ajak közötti kis zuggal.
A fülek hosszának meg kell egyeznie az orr alsó végpontja és a szemhéj felső szegélye közötti távolsággal.
A szemek közötti távolság ugyanakkora, mint egy szem hossza.
Profilban a fül a nyak közepe fölött helyezkedik el.
I.A.63.
A láb a lábujjak hegyétől a sarokig kétszer fér rá a saroktól a térdig, vagyis addig a helyig, ahol a lábcsont a combcsonttal találkozik, mért távolságra.
A kéz, addig a helyig, ahol az alkar csontjával összeér, négyszer fér rá a leghosszabb ujj hegyétől a vállizületig számított távolságra.
I.B.3.
A láb a combbal való összekapcsolódás helyéig az ember teljes súlyának negyedét teszi ki.
Az ember több súlyt helyez alulra, mint felülre, először, mert több súlyt helyez a középvonalán kívülre, tovább, mert járás közben az egész lábát a középvonalán kívülre helyezi, és harmadszor, mert nem a lábán csúszik.
I.L.28.
Az ajkak közötti rés és az orr kezdete közötti távolság, a b, az arc hetedrésze.
A száj és az áll alsó része közötti távolság (c d) ugyanakkora, mint az arc negyedrésze és a száj szélessége.
Az áll és az orr alsó végpontja közötti távolság (e f) akkora, mint az arc harmadrésze, valamint az orr és a homlok hossza.
Az orr közepe és az áll alsó vonala közötti távolság (g h) az arc fele.
A távolság az orr felső pontjától, avagy attól a helytől, ahol a szemöldökök kezdődnek, az áll alsó vonaláig (i k) az arc kétharmadát teszi ki.
A távolság az ajkak közötti réstől az áll felső vonaláig, vagyis addig a helyig, ahol az áll és az alsó ajak találkozik (l m) az ajkak közötti rés és az áll alsó széle közötti távolság egyharmadát, és az egész arc tizenketted részét teszi ki. Az áll felső és alsó széle közötti távolság (m n) az arc hatod részét, az egész embernek pedig ötvennegyed részét teszi ki.
A távolság az áll legszélső kiszögellésétől a gégéig (o p) akkora, mint a száj és az áll alsó széle közötti távolság, és az arc negyedrésze.
A torok felső és alsó pontja közötti távolság (q r) az arc fele, és az egész ember tizennyolcad része.
Az áll és a nyak hátsó része közötti távolság (s t) ugyanakkora, mint a száj és a haj kezdővonala közötti távolság, vagyis a fej háromnegyede.
Az áll és az állkapocs közötti távolság (v x) ugyanakkora, mint a nyak szélessége profilból.
W./Quaderni VI/4.
A haj kezdővonala és a mellkas felső része közötti távolság (a b) az ember magasságának hatodrésze. És ez a mérték sohasem változik.
Az egyik váll külső szélétől a másikig akkora a távolság, mint a mellkas felső szélétől a köldökig, és a talptól az orr alsó részéig húzódó távolságra négyszer fér rá.
W./Quaderni VI/6.
Ha valaki letérdel, magasságának egy negyed részét veszíti el.
Ha az ember négykézlábra áll, akkor a köldöke a fele magasságában helyezkedik el, és a könyökének csúcsa hasonlóképpen.
W./Quaderni VI/8.
Az erős meztelen testek izmosak és vaskosak.
Azok, amelyek kevésbé erősek, petyhüdtek és vékonyak.
W./Quaderni VI/14.
Az ember karjai alatti része ugyanolyan széles, mint a csípeje.
Az ember szélessége a csípejénél ugyanakkora, mint a csípő felső széle és a fenék alsó vonala közötti távolság, amennyiben mindkét lábára ugyanakkora testsúlyt helyez, valamint ugyanakkora a csípő felső széle és a vállizület közötti távolság. A derék, avagy a csípő felső széle középen helyezkedik el a vállizület és a fenék alsó vonala között.
W./Quaderni VI/11.
Az a távolság, amennyivel a lábfej hosszabb a kézfejnél, pont akkora, mint a kar szélessége a csuklónál, vagyis azon a helyen, ahol a kar szemből nézve a legvékonyabb.
Azt is észre fogod venni, hogy az a távolság, amennyivel a lábfej hosszabb a kézfejnél, pont akkora, mint a kislábujj belső széle és a nagylábujj legszélső pontja közötti távolság.
A kézfej az ujjak nélkül számítva kétszer fér rá a lábfejre, ha a lábujjakat nem számítjuk.
Ha a kezedet úgy tartod, hogy az ujjaidat kinyújtod és szorosan összezárod, meglátod, hogy ugyanolyan széles, mint a lábfej legszélesebb pontja, vagyis ahonnan a lábujjak kiindulnak.
Ha leméred, mekkora a távolság a boka belső kiszögellésétől a nagylábujj hegyéig, észre fogod venni, hogy ugyanakkora, mint a teljes kézfej.
A kéz legkisebb szélessége ugyanakkora, mint a lábfejé a lábhoz való csatlakozási pontja és a lábujjak kiindulási pontja közötti részen.
W./Quaderni VI/9.
A vállszélesség – az egész egy negyede. A vállizület és a kéz közötti távolság – egy harmad. Az ajkak közötti réstől a lapockáig terjedő távolság – egy lábfej.
A fejtető és az áll alsó szegélye közötti távolság – egy nyolcad. A haj kezdővonalától az állig terjedő szakasz – az álltól a földig terjedő szakasz kilencede. Az arc legszélesebb része ugyanakkora, mint a száj és a haj kezdővonala közötti távolság, és a teljes nagyság tizenketted részét teszi ki. A fülek felső szélétől a fejtetőig terjedő szakasz ugyanakkora, mint az áll alsó szegélye és a szemek könnycsatornái közötti távolság. És ugyanakkora, mint az állcsúcs és az állkapocs felső része közötti távolság, az egésznek pedig egytizenhatod részét teszi ki.
W./Quaderni VI/10.
Forrás: mek.niif.hu
Még több Leonardo da Vinci a Füzetben