A Kolozsváron született Tutsek Anna (1865. március 12. – 1944. december 17.) írónő, hírlapíró régi erdélyi nemesi családból származott. Irodalom iránti érdeklődését és írói hajlamait családja korán észreveszi. Már a az 1880-as években állandó munkatársa az Ország Világnak, Magyar Hírlapnak, Fővárosi Lapoknak. Finom, poétikus írásai hamar népszerűvé válnak.
1894-től jelent meg konzervatív jellegű Magyar Lányok című, „lányok és anyák képes hetilapja”. Az újság elsősorban a házasságra készítette fel a lányokat és háztartás vezetési tanácsokat adott az asszonyoknak. A lapban viselkedéssel, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek jelentek meg, de elbeszéléseket, színdarabokat, verseket, ismeretterjesztő közleményeket és szerkesztői leveleket is olvashattak benne a női előfizetők. Nagy sikere volt a serdülő lányok körében. Különösen a polgári rétegeiben voltak olvasottak erkölcsjavító célzattal írt cikkei.
Tutsek Anna Kezdetben novelláskötetekkel jelentkezett, majd ifjúsági regényeket publikált. Elsősorban a konzervatív polgári közönség körében volt népszerű, bár egész életében az egyenjogúságért és a női munka elfogadásáért küzdött.
Legismertebb könyve a Cilike könyv sorozat 1904-ben került első ízben kiadásra , amiben a hősnő viszontagságait kisleány korától a nagymama-korig formálta regénnyé. Férje Tábori Péter, a lánya Tábori Piroska, mind a ketten írók.
„Az életben nem úgy van, mint a regényekben és színdarabokban. Nem szavalnak és szónokolnak megható szavakban a szomorú jeleneteknél, hanem hallgatva nézik egymást, egy-egy összefüggéstelen szó, ha kitör, – hanem ebben a némaságban, ebben a csöndességben van a legnagyobb tragikum s a szívek mélyén tombol a leírhatatlan, kimondhatatlan fájdalom…” Tutsek Anna