Merilyn Monroe, a mai napig az egyik legismertebb ikonikus egyéniség és szépségideál Norma Jeane Mortensonként látta meg a napvilágot Los Angelesben, 1926. június elsején. Gyermekkora közel sem volt felhőtlenül boldog, amit egészen 16 éves koráig különböző gyermekotthonokban és több nevelőszülőnél töltött. Egyik nevelőapja állítólag szexuálisan zaklatta is. Vér szerinti apját sohasem ismerte, anyja 5 éves korában elmegyógyintézetbe került. Abban a reményben, hogy végre ő is igazán tartozzon valakihez, 16 évesen otthagyta középiskolai tanulmányait, és férjhez ment.
Első férje James Dougherty szerepét, foglalkozását, vagy kapcsolatuk minőségét szinte sehol nem jegyzik mélyebben az életrajzi leírások, pedig pár évig meghatározó szerepe volt a későbbi világsztár életében. Azt tudjuk, hogy mialatt a férje a háborúban harcolt, Norma egy hadianyaggyárban dolgozott. Ott fedezte fel egy fotós, aki munkásnőként örökítette meg a magazinokba készült képeken.
Ezután pin-up girlként lett ismert, hamar címlaplány is lett belőle, ahonnan egyenes út vezetett a 20th Century Fox és a Columbia filmgyáráig, ahol eleinte kisebb mellékszerepeket kapott.
Miközben elindult a külsejével szerzett népszerűség útján, magánéletében törés következett be, férjétől elvált. Egészen addig, 1948-ig még természetes szépségével hódított a Norma nevet viselő, kezdő színésznő, de a stúdióban teljesen új imázst kapott, a producerek átalakíttatták külsejét: kiszőkítették haját, megtanították sminkelni, öltözködni, és egy kicsit színészkedni. Ekkor került sor a névváltoztatásra is, Norma Jeane-ből megszületett Marily Monroe, a szexi szőke istennő.
Pedig, az első év nem bizonyult nagyon sikeresnek a filmvásznon, egy időre még visszatért a modellkedéshez; ez idő alatt (1949) vállalta el a híres-hírhedt aktnaptárt, ami a botrányok ellenére is jót tett a karrierjének, hatására még többen lettek rá kíváncsiak a mozikban.
Miután 1951-ben megkapta első „komolyabb” filmszerepét a Foxnál, aki újra leszerződtette, neve egyre ismertebb lett. Az Aszfaltdzsungel és a Mindent Éváért című filmek után népszerűsége nőttön nőtt, majd amikor 1953-ban eljátszotta a Niagara és a Szőkék előnyben című filmek főszerepét, az egész élete visszafordíthatatlanul megváltozott: hivatalosan is ő lett Amerika első számú szex-szimbóluma.
Miközben szakmájában sikert sikerre halmozott, újból férjhez ment, ezúttal Joe DiMaggio baseballsztárhoz, ami az egy évet sem élte meg, 9 hónap után elváltak. Ezekben az években, de tulajdonképpen már az elejétől, egy kényelmetlen szerep volt számára a buta szőke nő szerepének az eljátszása, ami miatt (és persze egész gyerekkorától jellemző, feldolgozatlan lelki élete miatt) folyamatosan depresszióval küszködött. Gyógyszerfüggő volt és komoly lelki problémáit nem tudta igazán kivel megbeszélni, egyedül pedig nem volt képes megoldani. Ennek ellenére elvállalt mindent, ő volt az első, aki 1953-ban a Playboy címlapján is és annak kihajtható belsejében aktfotóival szerepelt, de a következő években is folyamatosan elvállalta a szexbombára írt szerepeket.
Válópere idején még jó viszonyt ápolt férjével, de randizott Marlon Brandoval, állítólag a monacói herceg is kiszemelte, végül Grace Kelly-t vette el feleségül. Megismerkedett a már akkor híres és nős Arthur Miller íróval, akivel szinte egyszerre mondták ki a válásukat, így semmi akadálya nem volt házasságuknak- Monroe ekkor 30 éves volt, és új férje kedvéért felvette a zsidó vallást.
Ahogy teltek az évek, Monroe úgy bizonyította be a filmstúdióknak és partnereinek, hogy ellentétben a ráaggatott szerepeivel, ő igenis, egy okos nő. Jó üzletasszonynak bizonyult, ráadásul végre egy olyan karaktert is eljátszhatott a Buszmegálló filmben, amiért Golden Globe-díjra is jelölték játékát. Ezután elkezdte forgatni első önálló független produkcióját Angliában, aminek rendezője és férfi főszereplője Lawrence Olivier volt, ő pedig a film társproducere. A férfi állítólag végig lekezelően bánt Merilynnel; a film Európában sikeres, Amerikában bukás lett.
A híres, Van, aki forrón szereti című film bemutatója után a sztárt még 4 filmszerződés kötötte, amit nem akart teljesíteni. Kimerült volt, belefáradt, ami a róla készült fotókon természetesen nem látszott, sőt, olyan merész jeleneteket is bevállalt, mint a meztelen úszás a medencében, ami ismét nagy nyilvánosságot kapott. Nagyon ellentmondásos viselkedése, újra romokban heverő magánélete, a nyomás a stúdiók felől egyértelműen jelezhették, hogy komoly lelki gondjai vannak. Az amerikai elnökhöz, J. F. Kennedy-hez fűződő viszonya miatt is több oldalról támadták, pszichiáterhez járt, de közben teljesítenie kellett.
Gyógyszer túladagolással vetett véget nyugtalan életének 1962. augusztus 5-én, de számtalan összeesküvés elmélet született halála kapcsán. Tragikus gyerekkora és kettős élete, drogfüggősége és sikertelen magánélete miatt közel sem volt irigylésreméltó az ő 36 éve, mégis, a 20. század egyik leghíresebb alakja volt.
Egy filmet is választottunk ez alkalomból, amiben női főszerepet játszott. A Niagara című, 1953-ban készült thrillerre esett választásunk, amit magyar felirattal a videa.hu oldalon lehet megnézni. (Link a képre kattintva.)