Mindenki szereti a hősöket, főleg azokat, akik valamilyen módon kibabrálnak a hatalommal, a nagyokkal, akik olyat tesznek, amit mi csak álmainkban mernénk. Ilyen volt Magyarországnak a ’90-es években a Viszkis néven híressé vált Ambrus Attila, aki ugyan bankokat rabolt, de igazi hőssé vált.
Antal Nimród neve számomra garancia a jó magyar filmre, ám mégis féltem, hogyan fogja filmvászonra vinni a celebbé vált bankrabló sztoriját, hiszen valljuk be, eddig a hazai filmgyártásnak nem igazán sikerült jó akciófilmet készítenie. Ez a történet pedig megkövetelte.
A filmnek köszönhetően egy kicsit jobban bele látunk az Erdélyből Magyarországra szökött fiatalember viszontagságos életébe, ezáltal pedig egy kicsit a miértekbe is. A téma még a mai napig megosztó, hiszen akárhogyan is nézzük, egy bűnözőt emelt piedesztálra a média és a közvélemény. Sokan, sok fórumon vitatkoznak, jó-e ez.
Egy biztos, a Viszkis fogalommá vált és nagyon ügyesen használta fel a hírnevét, hiszen azóta is téma és szinte nincs olyan ember, aki nem hallott volna róla. A film nem hivatott tisztázni őt, nem is foglal állást, hiszen a nyomozó szemszögéből a másik oldal érvei is felsorakoznak a már-már akcióhőssé váló fiatalemberrel szemben.
Szalay Bence, a Viszkist játszó színész nagyon jó választásnak bizonyult, hitelesen hozza a figurát, bár látszik, hogy ez az első nagyjátékfilmje. Vannak persze esetlen jelenetek, de összességében egy igazán pörgős filmet sikerült elkészíteni. Az egyetlen dolog, amit hiányolni lehet, az a társadalmi kép kicsit nagyobb fokú kibontása: miért lehetett a ’90-es években egy fiatal bankrablóból hős? A rendszerváltás után, privatizálással, korrupcióval tűzdelt közélet, ahol sokszor a bank vitte el az emberek utolsó fillérjét, szinte kívánta a hősöket, a hatalommal szembeszálló alakokat, még ha az egy rabló is. Ahogy a Viszkis kicselezte a sokszor igazán amatőr rendőrséget és cicázott velük, a társadalom szemében felül írta a bűncselekményt, így sokkal inkább tudtak azonosulni vele, mint a rend éber őreivel, akik számukra a hatalmat, a politikát testesítették meg. Ez a vonal kevésbé lett kibontva a filmben.
Talán ezért vitás kérdés még ma is a Viszkis sztorija, hiszen a társadalmi feszültségek, igazságtalanságok ma is feszítik a közvéleményt. Ambrus Attila egy bűnöző volt, ezt kár szépíteni, de leülte a büntetését és élt a lehetőséggel, hogy visszatérjen a társadalomba, ami viszont jó példa lehet az elítéltek számára is.
Igazságot mi se szeretnénk tenni, a filmet viszont bátran ajánljuk.