110 éve született Simone de Beauvoir (Párizs, 1908. január 9. – Párizs, 1986. április 14.) francia írónő, filozófus, a 20. század egyik legmeghatározóbb feminista gondolkodója és alkotója. Az utóbbi évtizedekben itthon is egyre népszerűbb szerző és aktivista szigorú katolikus neveltetésben nőtt fel, apja szerint fiús gondolkodással és éles elmével bírt, aki nem mellékesen már nagyon fiatal korában alkotni vágyott. A független szellemű, a lányok, asszonyok hagyományos sorsa ellen egész életében lázadó radikális feministát a francia nők a mai napig példaképnek tekintik, megbocsátva neki morálisan és erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető hajlamát. De erről később ejtünk szót.

A fiatal korában nagyon szép nőnek számító Simone a Sorbonne egyetemen ismerte meg a kevésbé vonzó kinézetű, Jean-Paul Sartre egzisztencialista filozófust és írót, akivel élethosszig tartó élettársi kapcsolata lett. Soha nem költöztek össze, nem lett gyerekük, és természetes módon, nyíltan folytattak egymás mellett is szexuális viszonyt a hosszú évtizedek alatt – sőt, közös élményeik is voltak. A független értelmiségi nő nyilatkozataiban és könyveiben találjuk meg a miértekre a választ:

„A házasság „visszataszító konvenció”
„Míg le nem romboljuk a családot a család mítoszával együtt, a nők elnyomatása fennmarad.”
„Az úgynevezett, anyai ösztön nem létezik, legalábbis ami az emberi fajt illeti…”

Simone de Beauvoir műveinek a társadalomra gyakorolt hatásuk a mai napig érezhető ; a női öntudatra ébredés, a szabadság, a hagyományos női szerepek elvetése volt minden megnyilvánulásának mozgatórugója. A jeles gondolkodóval, Sartre-val szakmailag mindenben támogatták egymást, ismerték egymás gondolatait, a legjobb kritikus szerepét töltötték be a másiknál. Nagyon nagy hatással voltak egymás munkásságára, s míg elvileg Sartre inkább vallotta magát filozófusnak, tehetsége a szépirodalomban is megkérdőjelezhetetlen. Simone de Beauvoir a filozófiai vonalat hanyagolta, ő inkább az írás felé fordult, ám minden egyes műve egyben filozófiai vonatkozású. Mindketten élénken érdeklődtek a hazai és nemzetközi politikai események iránt, a véleményformáló értelmiségi szerepét töltötték be a párizsi elitben.

Simone az egyetem után egy középiskolában kezdett el irodalmat tanítani, később szerkesztőként dolgozott egy lapnál, de párjával egyetemben rendszeresen részt vettek különböző tüntetéseken Franciaországban és az elmaradott, vagy elnyomó rezsim uralta országokban. Sartre-val köztudottan baloldali beállítottságúak voltak, ám a nő később csalódottságát és kiábrándultságát hangsúlyozta, mivel azokban az országokban sem látta megvalósulni a női egyenjogúság gyakorlati beteljesülését.

A nagy feministának volt egy kevésbé bocsánatos hajlama, ami miatt 1943-ban felfüggesztették az állásából is: fiatalkorú lányokat (15-19 évesek) vitt rendszeresen az ágyába. Saját tanítványai voltak a lányok, akik közül nem egy úgy nyilatkozott később, hogy tanárnőjük, Simone szexuálisan kihasználta őket. Az egyik legmeglepőbb, amit az üggyel kapcsolatban olvasni, hogy más francia értelmiségiekkel egyetemben egy petíciót is benyújtott, melyben kérvényezték, hogy Franciaországban töröljék el a beleegyezési korhatárt…

Amit viszont egyértelműen Simone de Beauvoirnak köszönhetünk, az 1949-ben megjelent A második nem című műve, amely témáját tekintve úttörő jellegű, komoly munka – méltán hozta meg számára a világszintű szakmai elismerést. A feministák bibliájaként is emlegetett, több mint ezer oldalas műben a tradicionális, anyagilag és sok tekintetben függő nő szituációja mellé felvázolta a független nő helyzetét is, amely abban az időben annyira nem volt elterjedt állapot. Állítólag egyszer volt veszélyeztetve függetlensége, amikor halálosan beleszeretett egy amerikai íróba, Nelson Algrenbe. S bár a neki írt szerelmes levelei kevésbé hasonlítanak ahhoz a Simone-hoz, akit ismerünk, még érte sem hagyta el Sartre-ot, sem elveit. Maradt Párizsban, megmaradt addigi életformájánál 1986-ban bekövetkezett haláláig.

Ha valaki jobban el szeretne mélyülni Simone de Beauvoir legfontosabb művének mondanivalójában és jobban megismerné filozófiáját, Joó Mária ELTE filozófus, Beauvoir-szakértő írását ajánljuk:

http://www.c3.hu/~prophil/profi033/joo.html