Figyelmen kívül véve, hogy a magyar nép lelkiállapota bizony problémás (ezt nem én mondom, hanem Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa), vagy azt, hogy mennyit panaszkodunk, aggodalmaskodunk sokszor ok nélkül is, megállapítható, hogy a stressz – nemzeti hovatartozástól függetlenül – korunk egyik legnagyobb ellensége, ha úgy tetszik, betegsége.

„Kész vagyok idegileg”, “táncot járnak az idegeim”, “felmondták az idegei a szolgálatot”,
“idegileg kimerült”, stb. Ugye ismerősek ezek a kifejezések? Nap mint nap használjuk vagy halljuk őket egy adott élethelyzetre vonatkozóan. De miről is van szó valójában?
A negatív stresszről és annak hatásáról. A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés. Mai hétköznapi értelmében azonban jelentését a folyamatos feszültség, vagy tartós idegesség állapotával azonosítjuk. Van pozitív stressz is, ami esetenként motiváló is lehet, de mi most a stressz negatív, a szervezetre gyakorolt hatását vizsgáljuk meg, tudományos részletesség nélkül.
A probléma az, hogy a tartósan fennálló stressz komoly egészségkárosodást eredményez, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.

Mi idézheti elő?
A kiváltó okok, az úgynevezett stresszorok. Ilyen tényezők azok események, amelyek nagyszámú embertömeget egyidejűleg érintenek; például a háborúk, nukleáris balesetek, földrengések, illetve az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan események, olyanok, melyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek.
Stresszorok lehetnek továbbá a felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események, mint például a tömegközlekedés, a munkavégzés, vagy az egyén életének nagyobb fordulataival kapcsolatos események, mint a költözés, állásváltoztatás, elbocsátás munkahelyről, vizsgák, házassági válság, válás, komolyabb, vagy krónikus betegség.

A stresszre különböző módokon reagálhatunk, többnyire először fellép egyfajta kábultság, passzivitás, majd ennek következményeképpen adott időre, vagy sokszor hosszabb időszakra is megmaradó szorongás. Stresszt okoznak gyakran az elfojtott érzelmek, a harag, nem megfelelő gondolatok, vágyak okozta belső feszültségek is.
A stressz annál kevésbé megterhelő, minél jobban tudjuk kontrollálni. Ha ez nem sikerül és a szorongás, a félelem, bánat, feszültség, a rossz előérzet, a teljesítménykényszer, az alvászavarok mértéke meghaladja az emberi szenvedés normális terjedelmét, akkor poszttraumás stresszbetegségről beszélünk. Legfőbb tünetei: süketség a világra, tartós alvászavarok, és a trauma újraéledése az álmokban. A tartós állapot legfőbb jellemzői még a fásultság és a depresszió.
A stresszre szervezetünk különféle fiziológiai reakciót ad és automatikusan felkészül a veszedelemre. A külső inger (például egy veszélyes állat látványa) hatására adott válaszreakcióhoz a szervezetnek energiára van szüksége. Így az izmok glükózfelhasználása az anyagcserével együtt nő, ahogy a szívfrekvencia, a vérnyomás is emelkedik. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék állományát, amely adrenalint és noradrenalin hormonokat küld ki a véráramba, miközben a mellékvese kortizolt termel. A stresszre adott válasz irányulhat a probléma megoldására, illetve az elfogadásra. Ha ez nem sikeres, következik a struccpolitika, a pszichoaktív szerek fogyasztása, a befelé fordulás, vagy a túlzott evési kényszer – azaz a nem megfelelő magatartásminták.

Stressz természetesen mindig létezett, hiszen az ősember is érzékelte a veszélyt. HAmikor tigris ólálkodott a barlangja körül, az is stresszt okozott. Ám az a tény, hogy a stressz népbetegségeket generál, már a legújabbkori társadalmak létrejöttének tudható be. A depresszió, az alkoholizmus, a drogfogyasztás, a magas vérnyomás, cukorbetegség, a szív–és keringési rendellenességek, az infarktus, a túlsúly, a hormonális betegségek, a tartós alvászavar, a dohányzás, az impotencia, meddőség, frigiditás, az idegrendszer betegségei, illetve a rák szerteágazó változatai, mind-mind a stressz következménye. Ehhez masszívan hozzájárul a megfelelő mennyiségű mozgás hiánya, a készételek, a káros élelmiszerek nagyarányú fogyasztása, és máris kész a krónikus betegségek és a tömeges gyógyszerfogyasztás egyenlete.

A Rejuvena Esztétika alapvetően az arc-és alakformálás nem sebészeti eljárásaival kezdte működését. Két éves fennállása alatt azonban kinőtte magát egyfajta megelőzést nyújtó intézménnyé, hiszen azzal, hogy bevezette elsősorban a fogyni vágyó vendégeinél a mágneses biorezonanciával működő állapotfelmérést, azaz a szervezet teljes belső feltérképezését, kettős szinten tud segíteni vendégeinek.
Egyrészt korrigálja és megszünteti a kiváltó okokat a rendkívül hatásos organikus dr.NONA készítményekkel, másrészt méregteleníti a szervezetet az elszenvedett káros hatásoktól a csúcsminőségű eszközparkjával. Így majdnem mindegy, hogy milyen tünettel fordul hozzánk a kedves vendég, tartós alvászavarral, vagy arcán jelentkező bőrgondokkal, mi minden esetben tudunk segíteni, amíg nem krónikus betegségről van szó. A sejtszintű, illetve a bőrfelszínen nyújtott kettős hatással kívül-belül megtisztítjuk a szervezetet, miközben a vendég a hasznos tapasztalatok és tanácsok tárházával többnyire életmódot vált és a jövőben nagyobb tudatossággal irányítja életét, mellyel megelőzheti a különféle stresszfaktorok hatásait.

Fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk a problémákról. Nem felületesen, hanem ha kell, jó mélyre ásva, hiszen sok esetben az is megkönnyebbülést okoz, ha hangosan kimondjuk, ami belül emészt. Fizikai és lelki síkon is gyógyítani kell a stresszt. Összefüggő jelenségekkel van legtöbbször dolgunk; okok és okozati tényezők halmazai között kell jól tudni kiigazodni. Amit mi kínálunk: maximális figyelem, állapotfelmérés, felvilágosítás, tanácsadás, méregtelenítés, gyógyító hatású készítmények.

Nyitott kapukkal, felkészülten várjuk az érdeklődőket Hévízen, a Rejuvena Esztétikában, ahol természetesen mindenről alapos tájékoztatást adunk.

www.rejuvena.hu

 

Olvasnál még több, hasonló témában írt cikket? Elsők között küldjük ki Neked friss írásainkat e-mailen, ha feliratkozol. Nyugi, nem fogunk bombázni kéretlen levélszeméttel, pluszban nem maradsz le semmiről, ami a Füzetbe készül. Adatvédelmi szabályzat