Warning: file_put_contents(): Only -1 of 46307 bytes written, possibly out of free disk space in /web/k5fc/afuzet.hu/wp-content/plugins/bsa-plugin-pro-scripteo/frontend/css/template.css.php on line 31
Tágra nyílt elme, avagy amit a tantráról feltétlenül tudnod kell - aFüzet

Tágra nyílt elme, avagy amit a tantráról feltétlenül tudnod kell

Vannak, akik teljesen szabadon, gátlások nélkül, míg mások abszolút tabuként kezelik a szexualitás témáját. Hogy ez mennyire függ össze azzal, hogy gyakorlati szinten a testiség milyen módon és minőségben jelenik meg az életükben, már más kérdés, ahogy az is, hol tartunk most, a 20. század közepén bekövetkezett szexuális forradalom óta a gondolkodásban. Mennyire vagyunk nyitottak, vagy egyáltalán: mennyire kell annak lenni a különböző irányzatok felé? A múlt heti Everness Fesztiválon tett látogatásunk egyik kiemelkedő hozadéka az a töménytelen mennyiségű új információ, amelyek mint láthatatlan magocskák, valahol a pszichológiai és spirituális dimenziók találkozási pontjából kiszabadulva szóródtak szét, befészkelve magukat a látogatók fejébe. Nagy találkozások ideje és helyszíne volt az alsóörsi rendezvény, amelyek közül kiemelkedett Papp „Pídzsé” János Kriya Tantra oktatóval folytatott beszélgetésem, aki egy számomra ismeretlen világba kalauzolt el az általa képviselt ősi tudomány és filozófia ismertetésével.

Feltételezem, hogy akik téged felkeresnek, tisztában vannak olyan fogalmakkal, amelyekkel egy átlagember egyáltalán nem biztos. Kezdjük az alapokról! Mit kell tudni a tantráról?

A legtöbben nagyon erősen a szexualitáshoz kötik a tantrát, pedig annál sokkal többről szól. A tantrikus szex maximum 10%-a a tantrának, és helyes gyakorlásához elengedhetetlen a maradék 90% rutin szintű használata, ami viszont csak kemény gyakorlás útján érhető el. A tantra egy hindu gyökerekkel rendelkező misztikus, spirituális út, aminek számos irányzata létezik. Magának a tantra szónak a jelentése: tudat tágítás. A kundalini energiával dolgozó spirituális gyakorlatok segítenek elérni megvilágosodást és a „felszabadulást”. A Kriya Tantra – amit én is oktatok – egy légzés alapú módszerrel segíti elő a tudattágítás élményét. Azt ugye tudjuk, hogy a légzés jelentős hatással van az agyra. Például ha abbahagyjuk, akkor négy perc után az agy is roncsolódik, majd végleg leáll. Egy speciális légzéstechnikával, a középagyi szakasz bizonyos területeit ingerelve, tulajdonképpen egy átalakítási folyamat történik. Ha a Kriya Tantra lényegét röviden és nagy vonalakban össze akarnám foglalni: egy légzéstechnikán alapuló, párosan is gyakorolható jógairányzat, ami felgyorsítja az önismereti folyamatokat, azonnali tapasztalásokat ad, miközben drasztikusan megnöveli az energiaszintet és az életerőt.

Milyen tapasztalásokkal leszek gazdagabb, ha megismerem, és tudom is alkalmazni a Kriya Tantra technikáit?

A rendszeres gyakorlásnak köszönhetően intenzívebben érzékeljük a színeket, szagokat, az ízeket és a tapintást, fejlődik a „hatodik érzék”. A minőségibb szex is ezeknek a tényezőknek az egyik mellékhatása, nem pedig fordítva. A légzésen keresztül a „tantrikus nászt” próbálja létrehozni a Kriya Tantra, aminek a fő technikája az un. Kozmikus Kobra Légzés, és valódi jelentése a szexuális aktus helyett az agyalapi mirigy (Sakti) és a tobozmirigy (Síva) működésének átalakítása, összehangolása. Ezt indítja be a kobralégzés, melynek különböző szintjei különböző területeket aktiválnak az agyban és a testben. A Kriya Tantrában női energiákkal dolgozunk, míg a buddhisták inkább Sívától, – a férfi(as), elektrosztatikus vagy égi energiától indulnak szépen lassan lefele, mert az egy nyugodt, kezelhető energia. A Sakti, a női, a magnetikus energia egy impulzív, erőteljes energia, amit meg kell tanulni uralni, különben úgy játszadozik az emberrel, mint ahogy egy végzet asszonya tud a férfiakkal.

Ha jól értem, azért mégiscsak van egy szorosabb összefüggés a légzés alapú tudattágítás és a szexualitás között.

Van itt egy kis félreértés, ami valószínűleg a neotantra nyugati terjedésének köszönhető. Ugyanis a tradicionális tantrát a szexuális energiával dolgozó jóga útjának is lehetne fogalmazni, mivel a kettes energiaközpont – szex- vagy spirituális csakra, de a harcművészetben ezt hívják harának – energiájával dolgozik, eléggé intenzíven. Tény és való, hogy a tantrát lehet párban is gyakorolni, illetve van egy olyan szertartás, ami a vörös tantrának a része. A fehér tantrát a buddhista szerzetesek gyakorolják, akik nem szeretkeznek senkivel – magyarán a gyakorlást partner nélkül is el lehet kezdeni – az ő esetükben a légzés erejével jön létre a tantrikus nász. A vörös tantrában már megjelenik a testiség, fizikai érintés (is), illetve a szakrális szexuális aktus, a maithuna szertartás. Ez viszont már a kettes-hármas szint körül van. Tanfolyamaimon oktatom ezen a technikákat is, de a gyakorlás ruhában történik. A valódi aktus közbeni gyakorlás mindenkinek „házi feladat”. A tanfolyamokon meztelenség és fizikai behatolás nélkül kipróbálhatja mindenki, hogyan kell szeretkezés közben lélegezni, milyen kéztartásokkal és csípőmozgatásokkal jön létre az az energiakör, ami szex közben még intenzívebbé teszi az energiaáramlást. De ahhoz, hogy ez megtörténjen, először az egyéneknek külön-külön, egyedül is meg kell tanulniuk uralni a légzésüket, a testtartásokat, és az energiazárak alkalmazásának módját.

Mindez az energiaáramlás elsődlegesen fizikai síkon történik? 

Nem szükséges ahhoz fizikai kapcsolat, hogy két ember között létrejöjjön egy ilyen intim energiakapcsolat. Nekem sikerült felépíteni ezt az energiakapcsolatot az 1200 km távolságban levő partneremmel, miközben skypeoltunk. Ráérzel, hogy mit csinál, hogy érzi magát a másik, a távolság egy idő után már nem számít.

Szerintem sokan megéltek már hasonló élményt, de azért az nem helyettesítheti a fizikai valóságot, az érintést, hosszú távon.

Nem is, viszont attól válik valójában a tantrikus szex több órán keresztül tartó szeretkezéssé, mert megszűnik az orgazmus hajszolása. Helyette folyamatos csakraorgazmusok vannak, ejakuláció nélkül. Az átlagember csak az alsócsakrás orgazmus(oka)t éli meg. Amikor ezek elkezdenek feljebb és feljebb jönni, olyan plusz élmények jelennek meg, amik kárpótolnak az egyéni gyakorlás nehézségeiért, bár már az egyéni gyakorlás is elég intenzív, és egy idő után tudja hozni egy átlagember szex közben megélt élményeit. És itt továbbra is csak a légzésről beszélek.

Ez nagyon érdekesen hangzik, de nem tartom valószínűnek, hogy az emberek nagy többsége tudja ezt értelmezni.

Nem is mondjuk azt a tanítványoknak, hogy mindig így szeretkezzenek. Azt szoktam javasolni, hogy csinálják úgy, ahogy eddig szokták a hét 6 napján (amikor jön), de legyen egy nap, amikor tudatosan felépítik az egészet: közös masszázzsal, adott esetben egy közös étkezéssel, közös egymásra hangolódással. Nem kell minden alkalmat jól megtervezni. A tantra az „itt és a most”-ra próbál rávezetni, hogy a vágyainkon keresztül kezdjünk el fejlődni.

Te hány évesen kezdted mélyebben tanulmányozni a tantrát?

22 évesen.

Mi visz rá egy 22 éves fiút arra, hogy elkezdjen ismerkedni az ősi hindu spirituális irányzat ezen speciális ágazatával?

Én 5 éves korom óta kezdtem autodidakta módon masszírozni tanulni. A szüleim mindig mondták, hogy itt fáj meg ott fáj, nyomkodd már meg, aztán tizenéves koromban rájöttem, hogy ez a hölgyeknek is bejön. Utána egy filmben hallottam a tantráról először, amikor az egyik szereplő mesélte a másiknak, hogy összejött egy tantraoktató nővel és 12 órákat szeretkeznek. Gondoltam, ez nekem kell. Aztán 21 éves koromban kezembe került Osho Tantra című könyve. Az a szellemiség és mentalitás megfogott. Nem az, hogy újat találtam, hanem inkább egyfajta visszaigazolás volt az addigi világlátásomra: hogy boldognak lenni tényleg döntés kérdése és nem külső tényezők, dolgok, társadalmi státusz függvénye. Akkor elkezdtem mélyebben utánanézni a témának, és 22 éves koromban történt meg a tűzkeresztség egy két napos kurzus keretében. Nagyon erős tapasztalati élményeim voltak már az első alkalommal, csupán az alkalmazott légzéstechnikának köszönhetően.

Mit változtatott meg benned alapvetően a tantra?

A Kriya Tantra egy tapasztalati út, ami nem ideológiákra, dogmákra épül. Miután megtapasztalod a tantra lényegét, onnantól kezdve a szexuális vágy megszűnik motiváló tényező lenni benned. Azért, mert vágyok valakire, nem kezdek el nyomulni, hanem odafigyelek rá, birtoklás helyett meg akarom tudni a valódi igényét. Mert azt kell kielégíteni. Ha neki szeretetigénye van, és azt próbálja szexuális aktus során megkapni, nem pedig azt a minőségi szeretetet, amire valójában vágyik, nem fog fejlődni, az élet egy újabb szintjére ébredni. Viszont, ha valakinek megmutatják, hogyan lehet önzetlenül is adni, nem elvárásokkal, akkor az tágítja az embernek a tudatát.

Nem voltál nagyon fiatal mindehhez?

De, de nem bántam meg. A Kriya Tantráról azt tanítják, hogy gyakorlásával az ember háromszor annyit él meg egy élet alatt, mint egy átlagember. Ezt tudom tanúsítani. Nagyon fiatal voltam, nekem is megvolt az a bohó korszakom a tantrával. Nagyjából 10 éve viszont volt pár olyan spirituális élményem, ami után elkezdtem intenzíven gyakorolni, belemenni, elindulni a tantra egy magasabb szintjének irányába, ahol a testiség és a szex már csak egy kellemes kiegészítés, mivel a gyakorlás hatására megjelenő élmények ezeket is felülmúlják. Igen, még a szexnél is van jobb.

Testvértudományokba, más irányzatokba is belekóstoltál a tantra mellett?

Elég jó eredményekkel „kísérek” bonyolult és összetett problémával élő embereket. Általában az a lényeg, hogy minőségileg – teljes jelenlétben, cél és vágy nélkül – tudjak odafigyelni a másikra. Érdemes összerakni a kórképet. Én azt vallom, mint amit a természetgyógyászok is, hogy ha valakinek valami komolyabb problémája van, először látogasson meg egy szakorvost – jelen esetben egy pszichológust – és állítsák fel a teljes kórpatológiát. Utána nézzük meg, hogy mi lehet az ok, és hogyan lehet azt oldani. De már a pszichológusok is egyre többször küldenek hozzánk betegeket különböző jellegű elakadásokkal, amiket terápiával nem lehet megoldani vagy a hivatalos terápiás keretek között túl hosszú folyamat lenne a gyógyulás.

Mindenki alkalmas szerinted a valódi spirituális út élményhez? Tényleg csak tudatosság és gyakorlás kérdése lenne? 

Én huszonévesen rákattantam, de kellett hozzá a megérés. A spirituális egoizmus szakaszán én is átmentem. Általában, ha valaki elindul ezen az úton, gyakran esik bele abba a hibába, hogy azt gondolja, csak az ő útja jó. Szoktam is jelezni tanítványaimnak, hogy ez nem helyes. Az igazi spirituális út az, amikor a mindennapjaidba integrálod a tanultakat, és úgy tudsz beszélni dolgokról, hogy a „spiri szakzsargont” fel se hozod benne.

Ezért is van egy civil foglalkozásod? Hogy megmaradjon az egyensúly?

Nagyon sokan elindulnak ebbe az irányba, de a civil szférába való megmaradás, az anyagi világban való jelenlét is fontos. Az emberben megvan az ég felé való törekvés, de megvan bennünk az ösztönlény is, aki az anyagi javak után vágyik, aki birtokolni akar. Osho azt mondja, hogy 3 dologban legyél önző: legyen fedél a fejed felett (biztonság), legyen kaja az asztalodon, és a szerelemben. A szerelemben megéljük ezt a birtoklás féltékenységet, de azt is át lehet transzformálni egy magasabb minőségbe. A gyermeki szerelem kisajátít és birtokló, a felnőtt pedig a kitágító, kiteljesítő. Ha a párom éppen nincs velem és neki mással jó, akkor nekem ez öröm, mert ő jól van, jól érzi magát, és boldogabbá válik. Kisajátítás helyett a kiteljesedésében támogatom, vágyai TUDATOS megélésén keresztül, hogy így találja meg a belső boldogságának forrását. „Szeretni annyi, hogy elfogadlak annak aki vagy, és támogatlak abban, hogy azzá válj, aki lenni kívánsz.”

Na jó, de ezt te a gyakorlatban is megélted?

Már többször. Egyrészt, mivel poliamor vagyok…

Bevallom, még nem találkoztam ezzel a fogalommal. Elmondanád, hogy mit takar?

Poliamor = etikus, nem monogám párkapcsolat. Nem arról van szó, hogy van valakinek egy hivatalosan kapcsolata, és mellette pár szeretője, hanem itt érzelmi alapú párkapcsolatokról van szó, ahol adott esetben a felek között szex sincs, csak egy nagyon mélyen megélt érzelmi intimitás. Nem keverendő össze a poligámiával, ami a szexualitásról, promiszkuitásról szól, hanem itt egy nagyon mély lelki kapcsolódás van, ami nem muszáj, hogy egy emberre korlátozódjon. Én 15 évesen éltem meg először, hogy két emberbe voltam egyszerre szerelmes. Azóta próbáltam rendbe rakni többször is magamban ezt az érzést, mert rendre megjelent a párkapcsolataimban. 33 éves voltam, amikor a poliamor fogalommal találkoztam. Hihetetlen volt a rádöbbenés, hogy nem is biztos, hogy velem van a baj, hanem az van, hogy az emberek egy jelentős részének a társadalom által szánkba adott mono-hetero párkapcsolati modell egyáltalán nem a sajátja. Lelkileg roncsolódik benne, próbál neki megfelelni, de inkább a társadalmi elvárásoknak való megfelelési kényszerből, mint valódi belső igényből. Társadalomkutatók szerint a mono-hetero párkapcsolati modell mindössze az emberek 40%-ának a sajátja.

Azt gondolom, a mi kultúránk, a vallásunk nem erre rendeződött be, nem ezt a mintát vettük át. Másrészt, amiről beszélsz – hogy egyszerre két illetőbe szeret bele valaki – szerintem sokak életében előfordult már legalább egyszer, ami komoly bűntudatot is szokott okozni.

Igen, ezt feloldani nekem is kemény munka volt. Szépen lassan, fokozatosan tudtam csak megszüntetni a belénk nevelt bűntudatot, mert egyik pillanatról a másikra egy ilyen társadalmi kondíció nem változik meg az emberben. Azt meg kell változtatni, tudatosan felülírni. Pedig, ha egyszerre két ember iránt érzek szerelmet, választhatok: vagy szétszakadok és választom az egyiket, miközben odabent roncsolom magam, vagy megpróbálom kiteljesíteni mindkettő irányába.

Mindezek, amikről most beszélünk, majdnem mind keleti vallásokon alapuló, idegen kultúrákból átvett irányzatok, viselkedésminták, amivel szerintem nem is kell feltétlenül nekünk, európaiaknak azonosulni.

Egyáltalán nem. Biológiai kutatásokkal is igazolható, hogy az ember nem monogámnak lett „összerakva”. Ezt nem keverném a tantrával, bár tény, hogy a tantra gyökereiben is megjelenik a többszerelműség. A tantra gyökerei egy matriarchális társadalomban alakult ki, már az i.e. 5 évezredben, az indusvölgyi kultúrában. Ott a nők voltak az irányítók, és egy nőnek több szeretője is lehetett, bár ez valószínűleg a két nem eltérő szexuális étvágyának is köszönhető. A patriarchális társadalmak ezt az „étvágyat” próbálták meg valamilyen szinten korlátozni. Elvégre egyszerűbb szabályozni, kalodába zárni egy nő szexualitását, mint „felnőni” hozzá férfiként. Később, a patriarchális társadalomba a vérvonalak és a vagyon továbbvitele is erősítette, ez lett az elsődleges szempont. Szokás lett, hogy az elsőszülött fiú örökli a földet, a vagyont, a második gyereknek – még a nemeseknél is – el kellett mennie papnak, vitéznek vagy katonának. Ez az oka, hogy a nyugati társadalom a monogám heteroszexuális párkapcsolati mintára rendezkedett be. Ez egészen a 20. században, a második világháborút követően bekövetkezett szexuális forradalomig állt fent képmutatásként, hisz több ezer év több vallása – legyen az nyugati vagy keleti – se tudta az ember természetes szexuális vágyait megregulázni, csak bűntudatot és társadalmi ítélkezést alakított ki, meg azt, hogy mindenkinek leplezni, titkolnia kell(ett) valódi vágyait. Nem lehet figyelmen kívül hagyni Alfred Kinsey kutatásait sem, aki külön a férfiak és nők szexuális magatartását vette górcső alá. Ő írt először nyíltan a házasság előtti szexualitásról, a maszturbációról, a női orgazmus egyenrangúságáról az ejakulációval párhuzamba vonva. Úgy vélte, hogy az emberek nem oszthatók be a hagyományos módszerek szerint hetero-, bi-, illetve homoszexuálisnak. Ezért a probléma megoldására létrehozott egy nullától hatig tartó skálát, amiben a 0 jelenti a teljesen heteroszexuális embert, a 6-os pedig a teljesen homoszexuálist. Kinsey szerint a legtöbb ember valahol a kettő között található. A poliamor csoportok is a ’60-70- es évek Amerikája óta léteznek.

Képkocka a Bob & Carol & Ted & Alice c. filmből (1960)

Hogy fér bele ebbe a kapcsolati formába a család?

Sokan élnek ma Magyarországon gyerekekkel poliamor háztartásban, ahol a férjnek és a feleségnek a párjai rendszeres látogatók, vagy együtt is élnek. Az nagyon fontos, hogy egyből el legyen magyarázva a gyerekeknek, miről szól ez a felállás, és mindig egyből bemutassák nekik az új partnert. A poliamor csoportok életközössége sok szempontból sokkal kényelmesebb, és lelki szinten is sokkal mélyebb és kiegyensúlyozottabb, mint egy hagyományos vagy csonka család.

Szerintem nem vagyok egyedül, ha azt mondom, mindezt nagyon idegennek érzem, de térjünk is vissza a spiritualitás egyszerűbb szintjéhez, mondjuk oda, hogy valaki elkezd mélyebben és intenzívebben a különböző témákkal foglalkozni, és eltéved bennük. Mi történik ilyenkor?

A spirituális úton való megindulás egyik problémája, hogy nagy belső feszülést tud okozni az, hogy miközben mennénk a spiritualitás felé, az anyagi világban is jelen kell lennünk: ki kell fizetni a számlát, a gyerekeknek biztonságos otthont és ételt kell biztosítani. Sokan azok közül, akik elindulnak a spirituális úton, sokszor elfelejtik az élet ezen részét kiépíteni, vagy teljesen elhanyagolják. Ismét Osho tantrával kapcsolatos egyik gondolatát tudnám idézni: „Senki se ismerheti meg a lélek igazságát, míg meg nem ismeri a test igazságát.” Lehet itt az embereknek a magasabb szintű spiritualistásáról beszélni, de amíg korog a gyomra, amíg a testi igényeit ki nem elégíti – és abba a szexuális vágy is beletartozik – addig nem tud elindulni a magasabb szintű spiritualitás irányába. Az állati énünk is a részünk, hozzánk tartozik. Elfojtás helyett a vágyainkat tudatosan meg kell élni – de ez nem egyenlő a kiéléssel – mert „a Vágy a Tudat ajándéka a Testnek”. Azon keresztül fejlődünk. Ha nem éljük meg a testünknek a vágyait, az egy idő után elfojtásokká válik, adott esetben perverziókká alantasul. Mi ezek feloldásával is foglalkozunk. De még egyszer hangsúlyoznám, hogy a megélés nem egyenlő a kiéléssel. Ha bor után vágyakozunk, akkor tudatosíthatjuk magunkban ezt az érzést, bele engedhetjük magunkat, megkereshetjük a vágy forrását – általában vagy kompenzálás vagy stresszoldás – és utána még mindig dönthetünk úgy, hogy iszunk egy pohár bort, de dönthetünk úgy is, hogy elmeditálunk a kompenzációs igény vagy a stressz okán, és azt próbáljuk meg orvosolni.

Melyik korosztály keres meg titeket a legnagyobb hányadban?

A húszas évek közepétől az ötvenesekig vannak érdeklődők. Nagyon változó, hogy kik és mi miatt találnak meg minket. Mi a testen keresztül hatunk az elmére. A test-tudatot pozitív irányba alakítjuk át azoknál, akik például nem tudják felvállalni a testüket. A gyakorlatok hatására, ezek az emberek egy idő után szeretettel tudnak fordulni saját testük felé és ki tudnak állni mások elé, felvállalva: ez vagyok én, így vagyok jó és tökéletes. A mi feladatunk, hogy segítsünk, legyen szó párkapcsolati kommunikációs problémáról, önképzavarról, vagy a testünkben található női-férfi – a Jung féle anima-animus – energiák kiegyensúlyozásában. Kérdés szokott lenni az is, hogy fel merik-e vállalni a mindannyiunkban élő férfi és női oldalt. Az elnőiesedés, elférfiasodás is gyakori jelenség ma, amiben nagy szerepe van például a csonka családoknak. A bírósági döntéseknek köszönhetően általában a nő kapja a gyereket váláskor, ami miatt a fiú gyermek férfiminta nélkül nő fel. Egy lánygyerek meg lát egy anyát, akinek, teszem azt, két állást kell fenntartania, hogy ellássa a családot, ennek köszönhetően elférfiasodik, megkeményedik a viselkedése. Mivel ezt a mintát kapta, mire felnő, nagy esélye van, hogy ő is egy kemény nővé válik. A fiú meg negyvenes férfiként még anyuci konyháján él, mert nem mer kezdeményezni a nőnknél, aminek egyik oka, hogy otthon kemény példát látott, vagy épp azt a kiszolgálást várja el párkapcsolatban, ahogy őt kényeztette az anyuci, mert rajta keresztül élte meg az intimitást.

Mire számíthat az, aki hozzátok jelentkezik, illetve mi az, amiket elsajátíthat minden előzetes tudás nélkül?

Az alaplégzés technikákat bárki meg tudja tanulni akár könyvből is, a magasabb szintű tudás elsajátításához viszont már egy magasabb szintű tanító jelenléte szükséges, mert ezek a technikák tényleg nagy mértékű változásokat tudnak előidézni a szervezet működésében. Mi az órákon felkészítjük az embereket, hogy milyen biológiai és fiziológiai hatások várhatóak a gyakorlatok során. Az egyén életében minőségi változás következik be az élet minden területén. Ennek oka, hogy elkezd jobban működni az agy. Naponta 300-400 új agysejtünk termelődik. Légzéssel, sporttal, rendszeres pihenéssel ezt a tevékenységét az agynak lehet fokozni: 700-800 agysejt/napra fel lehet tornászni. Míg a nem alvás, a rendszertelen életmód, a szájon keresztüli légzés hatására leáll a termelődés, lelassul az agyi tevékenység. Egyfajta mélytisztuláson megy át a tanítvány már az első alkalom után. Az intenzív légzéstechnika hatására a szervezet tisztul, ennek köszönhetően másképp, más színben látja a világot, magasabb minőségi szinten éli az életét.

Vannak bizonyos könyvek, amelyekben a légzéstechnikák egy része megtalálható, ezekhez hozzá lehet jutni, de léteznek olyan technikák, amiket csak személyesen adunk át a mai napig. Mint ahogy azt említettem, kell tudni uralni az egyénnek a felszabaduló nagy energiákat, és kezelni az agy szerkezeti és működési változásait.

Hogy történik a kiválasztás menete? Abból kiindulva, hogy uralni is kell a nem mindennapi energiákat, feltételezem, hogy nem mindenki alkalmas a Kriya Tantra elsajátítására.

Az első két kobralégzést gyakorlatilag bárki megtanulhatja, aki szeretne egy jelentőset emelni mindennapi életének minőségén és tudatosságán. A maradék két légzésnél már megválogatjuk, hogy kit avatunk be; megnézzük, hogy mind életút, mind tapasztalás tekintetében hol tart a jelentkező. A négyes szint úgy kerül átadásra, hogy én beajánlom a mesteremnek az illetőt, ő még elküldi egy skype beszélgetésre az indiai mesteréhez. Ha onnan megjön a visszajelzés, hogy készen áll rá, akkor kerül átadásra maga a technika.

Te hányas szinten állsz most, és mi a célod?

2012 óta gyakorlom a négyes szintet – a gyógyítók és remeték légzését – mely a teljes elengedésről, a teljes vágynélküliségről szól. Világi céljaim már nem nagyon vannak, maximum az, hogy megmutassam az embereknek, hogy a valódi boldogság nem vagyon, siker, vagy hírnév kérdése, hanem ami kell hozzá, az születésünktől kezdve bennünk van, csak lenevelnek róla vagy elfelejtjük használni.