Felhúztam a korcsolyámat, majd lassú, vontatott mozdulatokkal bekötöttem a fűzőt, végig szigorúan a vékony szálakra meredve. Amint végeztem, kifáradva dőltem hátra, mintha kilós súlyokat kellett volna megemelnem. A zsivaj távoli masszává olvadt, a látvány pedig elhomályosodott előttem. Bár a fedett pályát hideg uralta, homlokomon egy izzadságcsepp gördült le. Összeroskadva ültem, míg meg nem fújták a … Bővebben: Grüll Abigél: A tiszteletkör