A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapját 1981 óta tartjuk november 25-én.
Ma reggel a Kossuth Rádióban hosszan foglalkoztak a témával. A műsorban elhangzott, hogy minden ötödik nőt ért már bántalmazás. De a tapasztalatok szerint ez a szám magasabb, mert nagyon sokan eltitkolják, nem merik elmondani, szégyellik.
A nők ellen világszerte követnek el nemi erőszakot, családon belüli erőszakot és az erőszak egyéb formáit. A téma nagyságrendje és valódi természete gyakran rejtve marad.
A nők és lányok ellen elkövetett erőszak mindenütt jelen van: otthon, a munkahelyen, az iskolákban és az egyetemeken, az utcán, a tömegközlekedési eszközökön és az interneten. Bármelyik nővel megeshet, hatással lehet általános jóllétére, illetve korlátozhatja társadalmi életét. Az Európai Unióban a nők mintegy fele tapasztalt már verbális, fizikai vagy online szexuális zaklatást. Az Eurostat szerint az EU-n belül az emberkereskedelem áldozatainak 80%-a nő.
Magyarországon jelenleg az 1994-ben alakult NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) a Néma Tanúk nevű csendes emlékezik a nők elleni erőszak áldozataira.
Az Egyesület önkéntesei telefonos segítségnyújtást, tájékoztatást végeznek egyéni szinten, míg közösségi szinten különböző célcsoportú képzéseket és ifjúsági foglalkozásokat tartanak, valamint szakmai és önsegítő csoportokat indítanak.
A párkapcsolati erőszak hosszú távon aláássa az önbecsülést és a társas készségeket, lerombolja a meghitt családi légkört, káros hatással van a növekvő gyerekekre, gátolja a szülői képességeket és megteremti a szégyen, a bűntudat, az elszigeteltség és a magány intenzív érzését. A bántalmazással szöges ellentétben a támogató csoportok csökkentik az elszigeteltséget és társas kötelékeket teremtenek. Az élettörténetek megosztása segít megküzdeni a szégyen és bűntudat érzésével; a nőknek lehetőségük nyílik arra, hogy segítséget kapjanak és olyan stratégiákat tanuljanak, amelyekkel leküzdhetik a problémákat – például hogy hogyan bánjanak traumatizált gyerekeikkel – s ezzel egyidejűleg csökken bennük az alkalmatlanság érzése.
Tiszteljük mindazokat a fizikailag vagy mentálisan bántalmazott nőket, akik levetkőzve szégyenérzetüket, kitéve magukat az áldozathibáztatas bántó hatásainak, bátran kiállnak a nyilvánosság elé, hogy elmondják történetüket, megnevezve a bántalmazót. Csak ez segíthet megállítani az erőszakos cselekedeteket hosszú távon. És persze az igazságszolgáltatás, aminek sajnos van még hova fejlődnie hazánkban…
Forrás: ec.europa.eu, wikipedia, nane.hu,