Salvador Dali 1957-ben készült Modern rapszódia című alkotása erős szimbólumokkal üzen a mai kor emberének. Az eredetileg az USA politikáját kritizáló mű egyes elemei, úgy mint az égő zsiráf, már a II. világháború előtt, a spanyol polgárháború ideje alatt készült képein is szerepelnek, ám metaforikus jelentésük ma talán még erősebben hat, mint keletkezésük idején. A különc zseni megelőzte korát. A Modern rapszódia tökéletesen reprezentálja a kort, amelyben élünk, és, ami a legaggasztóbb, hogy már nem is nevezhető annyira szürreálisnak; valósággá váltak a próféciák, pedig nem annak szánta azokat az „őrült” katalán mester.
A modern világ támadásának ábrázolása a természeti világ ellen nem új keletű jelenség a vizuális művészetekben. Dali képén a mindent látó szem, a „Nagy Testvér”, a nőalakot figyelő kamera és a háttérben látható menekülő állatok kellemetlen érzéseket keltenek a szemlélőben. A fehér ruhás nő egyes művészettörténészek szerint kísértetiesen hasonlít John Gast Amerikai haladás című, 1872-ben festett központi alakjára. A modern nyugat terjeszkedésének ábrázolása ott még kevesebb negatívumra utalt, de az indiánok menekülése az újfajta világból már egyértelműen előrevetített egyfajta jövőképet. A kezdeti, az oktatást a fejlődéssel összekapcsoló terv kudarcba fullad, mintegy szertefoszlik Dali képén; az emberiség nem tudott élni a tudással. Megsemmisítő hazugságokkal, téves hírekkel, félelemkeltéssel irányít és manipulál a média. A kontrollmánia, a modern élet könyörtelen nyomással felemészti mindazt, ami természetes és szép. A kommunikáció démona elvonja a figyelmünket a környezetünket pusztító borzalmaikól – kísértetiesen pontos kommentár a jelenről.
A sivatag által szimbolizált üresség, a mesterséges intelligencia által irányított digitális korban elveszítik szerepüket a hagyományok és a civilizációs értékek. A halhatatlanságot nem az Istenhez való kapcsolódás, vagy a családon keresztüli megélt körforgás jelenti, helyette streaming videók és látszat-valóságok töltik ki a mindennapi jelenlétet.
Hogy egy szürreális képről beszélünk, vagy ú.n. összeesküvés-elméletekről, amikor Dalí több mint 60 évvel ezelőtt megfestett képét vizsgáljuk, esetleg egy ténylegesen, a most-ban bennünket körbevevő jelenségekről, azt mindenki döntse el maga.