Warning: file_put_contents(): Only -1 of 46307 bytes written, possibly out of free disk space in /web/k5fc/afuzet.hu/wp-content/plugins/bsa-plugin-pro-scripteo/frontend/css/template.css.php on line 31
Folytatódik az NNÁ centenáriumi programsorozat - aFüzet

Folytatódik az NNÁ centenáriumi programsorozat

Folytatódik Viszonylagos öröklét – Nemes Nagy Ágnes 100 című centenáriumi irodalmi beszélgető-sorozat, amelynek negyedik állomásán, április 20-án a film kerül a középpontba Budapesten, a MOMkult Kupolatermében. Továbbá május másodikán a Müpában Vers estek emlékeznek meg a Katona József Színház művészei a Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjára.

Nemes Nagy Ágnes az első olyan magyar költőnő, akit nem tudtak a neme alapján lekezelni vagy beskatulyázni. Az életét tette erre: bátran megharcolt az igazáért, emelt fővel, egyenlően, elegánsan, okosan.

Juhász Anna irodalmár vendége lesz Harmath Artemisz irodalomtörténész, Deák Kristóf, az Oscar-díjas Mindenki című film Balázs Béla-díjas rendezője, Ács Enikő énekes-dalszerző és Szamosi Zsófia színész. Az eseményre meglepetés produkcióval is készülnek – közölték a szervezők.

Az esten szó lesz egyebek mellett arról, hogy miképp találkozik Nemes Nagy Ágnes lírai életműve a film területével, miben lehet egy vers forrás egy film létrejöttéhez, de téma lesz az is, hogy a költőnő életművében hol jelenik meg a gyermekirodalom.

Deák Kristóf Mindenki című Oscar-díjas rövidfilmje zeneszerzője Balázs Ádám volt, aki édesapja, Balázs Árpád Bodzavirág című kórusművét használta fel a film zenéjéhez. Bodzavirágot Nemes Nagy Ágnes Balázs Árpáddal együtt írta egy közös balatoni nyaraláson. A film az összefogás erejéről és a versenyszellem káros mellékhatásairól mesél el egy felemelő történetet.

NNÁ A MÜPÁBAN

A Katona József Színház művészei Nem az érzelmekre bízta magát, nem a szerelmet vitte át a túlsó partra, inkább szobrokat menekített, az emberarcú, magunk faragta isteneket: tudásunk és erkölcsi tartásunk teljességét, emlékeztetőül szerencsés és balszerencsés koroknak. Egyenesen állnak, bemocskolhatatlanul, messziről látszanak ma is. Felmutatta a tiszta fogalmakat, elviselte mind a ráció súlyát, mind pedig a misztika kísértését, és sem belső mértékét, sem hitét, sem ép eszét nem vesztette el közben. Az előadás piedesztálra emelés helyett Nemes Nagy költői arcképével együtt az emberit is megmutatja, a lobogó hajú lánykortól a szerelem vadságán és áhítatán át az érett barátságokig, az utazásokig és az öregkor elesettségéig. Felvillantja a női és az erdélyi hagyomány nyomát a versekben, az érzékiség megélését, a légszomjat és a politikai nyomást, az irodalomszervezés nehézségeit, a humort, a játékosságot, a haragot, a hitet és a hűséget, de a félelmet és a fájdalmat is – egy gazdag és példamutató pálya izgalmasan szép ívét és hátterét. Szabó T. Anna kamaszkorában fedezte fel magának a költőt: akkoriban fejből tudta az Összegyűjtött verseket, és legszívesebben ma is minden diák(lány)nak a kezébe adná, hogy írni és élni tanuljanak tőle – merészen, erősen, szabadon.

A műsort összeállította és bevezeti: Szabó T. Anna
rendező: Pelsőczy Réka
gitár: Juhász Gábor