Ha nem vagy online, nem is létezel?
A mai serdülők életébe nyújt bepillantást Hartung Attila filmje, a FOMO – Megosztod, és uralkodsz, amelynek kapcsán érzékenyítő kampányt indítottak az alkotók.
A fiatalok mindennapjai az online és az offline térben is zajlanak, és a feltöltött fotók, videók mögött gyakran több húzódik meg, mint gondolnánk. Ezt a társadalmi problémát felismerve érzékenyítő kampányt indítottak az alkotók, amelyhez oktatási segédanyag is készült.
A FOMO – Megosztod, és uralkodsz című film története röviden:
A gimnazista Gergőt és barátait, azaz a Falka tagjait három dolog motiválja: a szex, a buli és hogy az ezekről készült videókat minél többen megnézzék a netes csatornájukon. A challenge-videóik idővel egyre durvábbá válnak, amikor pedig egy házibuliban Lilla a fiúbanda prédájává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa.
A többek között a Mary PopKids, a Fran Palermo, Deep Glaze és a Hősök zenéivel aláfestett FOMO az ezredfordulón születettek hiteles filmje. Olyan lendülettel visz be a fiatalok mindennapjaiba – és éjszakáiba –, ahogy magyar filmtől még nem láthattuk.
A FOMO a Filmteam gyártásában, a Filmalap Inkubátor Programja keretében a Filmalap 62 millió forintos gyártási támogatásával készült, magyarországi forgalmazója a Mozinet.
Bemutató dátuma: 2019. október 10. (Forgalmazó: Mozinet)
„A FOMO esetében nem csak arról van szó, hogy valami újdonságról lemaradunk. Felmerül annak a lehetősége is, hogy elszalasztunk lehetőségeket, nem reagálunk elég gyorsan, ellenszenvet váltunk ki a „távolmaradással” és a „csendben maradással”, mivel csak későn veszünk észre valamit. A nem figyelsz rám eléggé és a nem vagyok fontos neked a leggyakoribb panasz ilyenkor a másik fél részéről, ugyanis sokan hiszik azt, hogy ha egy pillanat alatt elérhetjük egymást és reagálhatunk azt is jelenti, hogy mindig online vagyunk, ráérünk és a telefont nézegetjük. Douglas Rushkoff jelensokknak nevezi ezt a jelenséget, ahol a „mostban” történik minden és a világ is azt várja, hogy eszerint reagáljunk és éljünk. Igaz ugyan, hogy a reakcióink is elkésettek, hiszen már megtörtént dolgokat kapunk csak meg friss hírként, a folyamatos utolérés és felzárkózás, a „képben levés” viszont feszültséget, szorongást és frusztrációt szül csak. A plakátokon, reklámokban olyan hirdetésekkel is találkozni, amik azt harsogják: ha nincsen feltöltve a netre, nem is történt meg, ha nem vagy online, nem is létezel! Ezek tovább növelhetik a szorongást és a mérleg az online élet túlsúlya felé billenését.
Új jelenségek, új kifejezések
A 14-18 éves korosztály nagy részére jellemző, hogy az élete egy jó részét online éli. Az iskolai házi feladatok, a baráti csetelések, az érdekes vagy vicces tartalmak megosztása, egy szakítás elsírása – mindez jó eséllyel online történik, vagy ha élőben, a tartalmak nagyját telefonon mutatják meg egymásnak az osztálytársak, barátok. Az új eszközök és szokások az egyén tapasztalatai és élményei terén is változásokat hoztak. Nem új, de egyre gyakrabban tapasztalt jelenség a fantomvibrálás vagy fantomrezgés. Mindenki ismerheti azt az érzést, amikor „csörgött, rezgett a zsebe” vagy úgy véli hallotta a csengőhangját, de végül kiderül, hogy tévedett. Egyelőre viták vannak arról, mennyire testi, agyi vagy pszichés folyamat végeredménye ez, de a jelenség egyre gyakoribb, ami rámutat arra, mennyire fontossá váltak az okostelefonok az életünkben.
A nomofóbia (no mobil phobia) azt a szorongást és rossz érzést jelenti például, amit akkor élünk át, ha nincsen velünk az okostelefonunk, lemerült vagy más módon elérhetetlen. A kimaradás, lemaradás élménye, a világtól való elszakadás és a rengeteg hasznos funkció mellőzése mind felerősítik ezt a félelmet és nem válasz rá az sem, hogy 20-30 évvel ezelőtt az emberek máshogy oldották meg ezt és nem volt semmi bajuk. Hasonló jelenség a FOBO, vagyis az offline léttől való félelem (fear of being offline), ami akkor jelentkezhet, ha ugyan a készülékünk ott van, de se wi-fi, se mobilnet nem érhető épp el. Megint csak szorongást okozhat az az érzés, hogy nem jutunk hozzá fontos információkhoz, rengeteg funkciótól elesünk vagy épp valami érdekes, fontos történik, és mire hozzánk is eljut már késő. Érdekes mód az előző állapotok hívták életre a JOMO (joy of missing out) jelenségét, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy egyensúlyt kell találnunk az online és az offline életünkben. Sőt, el kell sajátítanunk azokat a készségeket és tudatállapotokat is, amelyekkel offline is jól érezzük magunkat. Meg kell találnunk az értéket az offline programokban, beszélgetésekben, találkozásokban is, hiszen olyan élményt, jelenlétet, kapcsolódást adnak, amelyet semmilyen online applikáció vagy csetelés nem tud pótolni, akkor sem, ha a digitális világnak is meg van a maga értékes része.” Villányi Gábor
Forrás (teljes cikk): https://fearofmissingout.hu/fomo-es-ami-mogotte-van/mi-a-fomo/fomo-fear-of-missing-out/
A szakemberek négy olyan témát dolgoznak fel, amelyek a középiskolák felsőbb évfolyamaiban az osztályfőnöki órák témái lehetnek. Az érdeklődő intézményeknek igény szerint nyomtatott összefoglalókat is küldenek, illetve a szakemberek vállalják, hogy az iskolákban személyesen is érzékenyítő előadásokat tartanak a fenti témákban. A segédanyag leghatékonyabban a film megtekintése után használható, az alkotók örömmel segítenek a pedagógusoknak zártkörű vetítések szervezésében.