Imádom gyapjadat az istenség e tökéletes
Háromszögét
Én vagyok az egyetlen őserdőben a favágó
Ó Eldorádóm
Én vagyok az egyedüli hal gyönyöröd tengerében
Te szép szirénem
Én vagyok hófödte csúcsaid hegymászója
Ó fehér alpesem
Én vagyok ajkaid szép ivének isteni íjásza
Ó drága tegezem
Én vagyok éjfélszín hajzatod vontatója
Ó csókjaim szorosán szép hajó
És karjaid liliomja jelekkel int felém
Ó nyári kertem
Kebleid gyümölcsei nekem érlelik édességüket
Ó illatos szőlőhegyem
S úgy emellek Madeleine-em szépségem a világ fölé
Mint fáklyáját minden fényességnek
(Somlyó György fordítása)
Wilhelm Apollinaris de Kostrowitzky Apollinaire a modern költészet jelentős képviselője, a művészet régi formáival szembeforduló francia kubizmusegyik legkiemelkedőbb alakja. Munkássága nagy hatást gyakorolt a költészet megújítására törekvőírónemzedékre. A magyar irodalomra főleg Kassák és köre révén hatott. Első jelentős verseskötete a „Szeszek”, az utolsó a „Kalligrammák”. Híres képversei az „Esik”, valamint „A megsebzett galamb és a szökőkút”.