Lengyel Sándor az EOS (Expert-Operator System) személyiségfejlesztő-módszer kidolgozója először Gayttyán György, az ismert milliárdos ügyei kapcsán jelent meg a különböző cikkekben, mint a sikeres üzletember – mondjuk úgy – személyes mentálhigiénés tanácsadója, mentora. Úgy írtak az EOS-ről, mint valami titokzatos szektáról, aminek se eleje, se vége, az egészet körüllengte a misztikum.
Most értem el oda, hogy belehallgattam néhány Lengyel Sándor előadásba, megnéztem pár videót, ami így elsőre, számomra teljesen belefér a manapság gombamód szaporodó személyiségfejlesztő vonalba. „Nincs itt kérem semmi látnivaló” – harsognám, ha én lennék a hatóság. Úgy is mondhatnám, hogy csak egy újabb megmondóember tűnt fel a láthatáron, de ez a pasi legalább megnyerő, ami miatt mégsem ezt a címkét gondolnám ráaggatni.
Az egyik rövidke előadásrészletben a jövőképről beszélt, amiben azt mondta, hogy ha most lemodellezem a jövőképemet, azaz elképzelem, mit szeretnék, hol szeretnék tartani x idő után, az a jelen tudásom szerinti jövőkép, tehát nem jó. Olyan jövőképet kell megálmodnom, amire nincs képességem. Ezt egyedül nem tudja az ember megtenni általában. Azt is említette, hogy a motiváció egy jó dolog, de az csak a meglévő rendszert továbblendítő impulzus. Nem változtat rajtam, hanem a meglévő dolgoknak ad erőt. Ez nagyon fontos, de az esetek többségében nem elegendő, ha nagyot álmodunk.
A másik beszélgetésben a célokról és a képességekről mondta el gondolatait, aminek lényege az volt, amit eddig is tudtunk: annál rosszabb nincs, mint stabilan egy céltalanságban létezni.
Bármihez, amit csinálunk, jó képességek kellenek- ha jól akarjuk csinálni. Mint Lengyel mondta, mindenki kap genetikailag egy batyut, de még nagyon sok mindentől függ, hogy egy felnőtt ember hol tart a képességei területén, de az szinte biztos, hogy nem aknázta ki a lehetőségeit.
Mindenkinek vannak céljai (amiket vagy megfogalmazott már, vagy nem), és a saját képességeinek vannak funkciói, amiket lehet valamire használni. Ha ez a kettő találkozik, azaz, ha valaki tudatában van képességeinek és tudja is azokat használni, s hozzá megfelelő célokat tűz ki, egyértelműen sikeressé válhat. Mindenki lehet önmagában zseniális, ha megtalálja pontosan azt, amire ő ebben a világban hivatott. Mindenkinek van egy képessége, amelyben ő egyedi lehet, és ha szerencséje van, akkor az ő képessége kiaknázható. A fejlődés mindenképpen szükséges. Hiszen, ha nincs új információ, ott megrekedés, visszafelé haladás van.
Vajon mindenki képes a változásra? Igen, elviekben mindenki alkalmas rá.
Korunk nagy betegsége, hogy nem változunk, vagy inkább mindig is így volt: valaki változik, valaki nem. A változás hozta mindig az újdonságot, abban van egy akkora szél, hogy előre haladjunk.
A beszélgetést további része itt megtekinthető: