“Sokan, nagyon sokan álltunk egy udvaron. Kiabáltak, hogy maradjunk csendben, de az asszonyok és mi fiatal lányok csak sírtunk. Fáztunk és féltünk attól, amit nem ismertünk. Éreztük, hogy most, az életünkben valami olyasmi történik, ami nagyon borzalmas, amit soha nem fogunk elfelejteni. Bújtunk egymáshoz, közben pedig a csendőrök, ezek a nagydarab férfiak csak lökdöstek, és mint a kutyákkal úgy beszéltek. Mentünk végig a falun. A házakban sötétség volt, sehol egy szálgyertya lángja, sehol egy fénysugár, sehol egy ember, vagy egyetlen jó szó legalább. A kutyák sem ugattak, hanem vonyítottak. Mintha érezték volna a bajt,ami minket körül vett. Vittek, és nem oda, ahova mondták. Áztunk, fáztunk, mire a komáromi erődbe kerültünk. Fedél nem volt a fejünk felett. Már rengetegen voltak. Azok , ahol lehetett ledőltek, de aludni a rengetek tetűtől, bolhától nem lehetett. Ezrével leptek el mindenkit, akik leültek a földre…”
Villás Lajos: ÉLETBEN MARADNI (részlet)
Ma van a roma holokauszt emléknapja. Ez alkalomból Varga Ágota Porrajmos – Cigány holokauszt című dokumentumfilmjét ajánljuk, amiben túlélők visszaemlékezésein keresztül tárulnak fel megrázó erejű emberi sorsok. A másfél órás film a haláltáborokba hurcolt, a nácik és a nyilasok által kiirtott romáknak állít emléket.
A porrajmos szó jelentése „elpusztítás, elnyeletés”. A kifejezés magyar megfelelője: roma holokauszt.