Áldokumentum-regény, rejtvényköny, detektívregény – három az egyben műfaj extrákkal. Csabai László legújabb bűnügyi történetének hőse Sherlock Holmes, aki ezúttal Budapesten nyomoz. A Nyíregyházán élő író, könyvtáros ezúttal olyan ikonikus figurába lehelt életet, akit mindannyian jól ismerünk, ám megfelelő alkotói képzelet hatására mindig képes újat mutatni. A szerzőt a karakterépítés rejtelmeiről és a korábban az oldalunkon is ajánlott könyv keletkezésének hátteréről kérdeztük.
Miért pont Sherlock Holmest választotta detektívregénye főhősének? Hogyan jött a rejtvénykönyv ötlete?
Március elején keresett meg Király Levente, a Corvina Kiadó igazgatója, hogy lenne-e kedvem egy Magyarországon játszódó Sherlock Holmes-regényt írni. Igent mondtam. Ez az első könyvem, amit felkérésre írtam. Ennek ellenére (vagy éppen ezért?) nagy örömömet leltem benne. Leventét 2009 óta ismerem, ő fedezett fel a Magvető számára, ahol szerkesztőként dolgozott. A könyveim java részét ő gondozta. Hogy honnan jött neki ez az ötlet? Rendre elönti a világot a Sherlock Holmes nosztalgia. Készült egy amerikai sorozat Sherlock és Watson címmel. Érdekes újítás benne, hogy dr. Watson nő – ráadásul kínai. Van egy angol széria is, aminek simán Sherlock a címe. Az én szívemhez ez áll a legközelebb. Fut még két orosz és három japán sorozat is. Utóbbiak közül az egyik kortárs környezetben játszódik, a második egy bábváltozat, a harmadik pedig egy rajzfilmes kutyaváltozat, amiben minden szereplő kutya. Az ember azt hihetné, hogy erről a karakterről már nem lehet több bőrt lehúzni, de igen, lehet. Különben nem érné meg sorozatok forgatásába pénzt fektetni. Van valami archetipikus Holmes alakjában, amit nem tudok pontosan megfogalmazni.
A könyvben viszont határozottan átjön a karaktere. A nyomozósdit meg ki ne szeretné? Szerintem sokan fogják értékelni a vállalkozást.
A Corvina Kiadóval megpróbáljuk meglovagolni a Holmes-lázat. Ehhez jön pluszban a regény végén a rejtvény, ami Király Levente ötlete volt. A szabadulókönyvek, azok az interaktív médiumok, ahol az olvasó belekapcsolódhat a regény cselekményébe, szintén nagyon futottak pár éve. Általában fejezetről-fejezetre állították döntés elé az olvasót. Én viszont túlságosan is klasszikus, realista író vagyok, és nem akartam szétszabdalni a regényszöveget. Ezért írtam egy hagyományos regényt, ami a főbefejezés mellett kapott egy alternatív befejezést is. Aki megoldja a könyv elolvasása után megválaszolható feladatokat, megtudhatja, hogyan ér véget a mű „egy másik dimenzióban”, és eldöntheti, melyik áll közelebb hozzá. Természetesen igyekeztem mindkét befejezésben elhelyezni egy csattanót. Sokan emlékezhetnek az „Ön dönt” című sorozatra a televízióból, még a kétezres évek elejéről. Nagy sikerét annak köszönhette, hogy a nézők a szavazataikkal döntötték el, hogyan végződjön a film. Ott csak azt az egy lezárást nézhették meg, ennél a regénynél mindkettő elolvasható.
Mennyi időt vett igénybe a könyv megírása előtt a kutatómunka, ami a történelmi vonatkozásokat illeti?
Tíz-húsz éve elolvastam majdnem az összes Holmes-novellát. Most pedig, fölkészülésként, Arthur Conan Doyle regényeit vettem elő. A történetem helyszíne a két világháború közötti Magyarország, amit többé-kevésbé ismerek. Történelemtanár vagyok, érdekel is az a korszak. A Szindbád, a detektív című könyvem is ugyanekkor játszódik. Csak az nem Budapesten, hanem egy fiktív vidéki városban, Nyárligeten. Persze írás közben több dolognak utána kellett néznem, de élvezem ezt a fajta kutatómunkát.
Feltételezem, nem csak a történelmi hitelességet kellett szem előtt tartania, hiszen valamennyire hűnek is kellett maradnia Holmes figurájához is. Őt hogyan tanulmányozta? A karakterét mennyiben kezelte rugalmasan és mely eredeti tulajdonságaihoz ragaszkodott?
A Holmes-regények és novellák alapján kialakult bennem egy kép a mesterdetektívről. Írásban nem rögzítettem önmagam számára a személyiségjegyeit, de amikor írtam a regényt, nyilván öntudatlanul is folyton ehhez a képhez viszonyítottam-hasonlítottam az én figurámat. Ugyanakkor el is rugaszkodtam tőle. Mindig élek az írói szabadsággal. Így néhány tulajdonságát, mint például a dedukciós gondolkodás túlzásban vitele, parodizáltam is. A kinézetén viszont nem változtattam. Az ikonikus. Zavaró lett volna egy másik Holmest elképzelni.
Bizonyára sokan fogják értékelni azt a fajta humort, ami átlengi az egész történetet. Ha valaki a Szindbád-regényét már olvasta, könnyen ráismerhet Önre, mint szerzőre a stílusáról, ha a Sherlock Holmes sztorit lapozgatja?
Az én Szindbádomnak semmi köze a Krúdy-féle Szindbádhoz, viszont a Holmesomnak, mint már említettem, van köze Canon Doyle Holmeséhez. Ez a legfőbb különbség. Itt egy cselekményszál van csupán. A Szindbád könyveimből a legújabb, az Inspektor Szindbád is ilyen már; valódi regény, nem történetek láncolata.
Felkereste a könyvben szereplő helyszíneket, vagy elég volt meglévő ismerete ahhoz, hogy hiteles tudjon lenni? Hogy rakta össze ezeket a fontos elemeket?
Nem kerestem fel. Nem volt rá időm, és nem is volt szükséges. Választottam néhány nagyon közismert helyszínt, ahol már jártam, tehát nagyjából ismerem. Illetve kitaláltam hozzájuk soha nem létező helyszíneket, épületeket, azzal is szabadságot adva magamnak. Ezek a részhelyszínek valahogy összeálltak egy helyszínné. Maguktól. Vagy… nem is tudom. Ez már az írás titkának a megfejtése lenne.
Elég a krimi/detektív könyvek megírásához a műfaji sajátosságokat, alapvetéseket megtanulni, vagy kell hozzá egyfajta érzék is, ami egyetemeken nem feltétlenül tanulható?
A jó krimi megírásához írói tehetség kell. Akár egy történelmi regény, egy családregény, vagy egy antiutópia stb. megírásához. Az én szememben a krimi, pontosabban a detektívregény nem egy műfaj, hanem egy téma. Nem krimiíró vagyok, hanem egy író, aki krimit is ír. A krimi műfaji sajátosságaival sem sokat foglalkozom. A valósággal foglalkozom. Aminek tükröződnie kell a műben is.
Most min dolgozik?
Sok tervem van. Többek között egy elbeszéléskötet összeállítása. 21 meghökkentő történet lenne a címe. És tényleg meghökkentő históriákat tartalmazna.
Regény és rejtvény: Csabai László: Sherlock Holmes Budapesten – Könyvajánló