Hogyan lesz egy modern gondolkodású, ambíciózus úrilányból a gasztronómia angyala? A tegnap 90 éves korában elhunyt F. Nagy Angéla kalandos életének története adhat választ erre, akit gyerekkorában édesanyja nem tudott rávenni arra, hogy megszeresse a konyhát (bármilyen cselt is vetett be a cél érdekében), mégis ő lett a magyar gasztronómia Julia Child-ja.
“Apám diplomatának szánt, a közgazdasági egyetemre adott, pedig kicsi koromtól kezdve egyiptológusnak készültem. Látva gyötrődésemet, megengedte, hogy egy év múltán átigazoljak az ELTE művészettörténet-filozófia-francia szakára. Onnan vett ki egy mozdulattal férjem, Örkény István: “Nekem feleség kell, és különben is többet tanulsz, ha hallgatsz minket!” mondta a férjem.”
20 évesen ment hozzá Örkény Istvánhoz a gyönyörű és okos lány, aki elsősorban feleségnek szánta őt. A híres író igazi ínyenc hírében állott, Angéla pedig egy eszes úrilány volt, akinek egészen másfajta ambíciói voltak, mint a konyhában sertepertélni egész nap. Könnyes szemekkel harcolta ki, hogy a fejét is használhassa: Örkény egyik barátja beszervezte a Magyar Nemzethez újságírónak. Gasztrotörténeti sorozatai azonnali, hatalmas sikert arattak, valószínűleg nem csak azért, mert az ’50-es évek elején újdonságként hatott a műfaj, Angélának jó érzéke volt az íráshoz is. A hetvenes évek végétől ő lett a Magyar Konyha főszerkesztője, de saját rovata volt a Nők Lapjában is. Bár házassága nem lett végül sikeres (1959-ben elváltak), receptjein egész generációk nőttek fel, tanultak meg belőle a magyar (többnyire) nők milliói főzni.
Amikor megkérdezték tőle, hogy miért pont a gasztronómia mellett döntött, amikor a laphoz került, így válaszolt:
„Írtam mást is. Otthon, Pesterzsébeten 600 négyszögöles ősparkunk volt, tudok kertészkedni, értek a lakberendezéshez, jó érzékem van az öltözködéshez, varrok, horgolok – jól nevelt úrilányként sok mindent tudtam. Az ostrom alatt a pincében egy blézert kötögettem, miközben a bombák potyogtak. De Örkény azt mondta, ne kapjak bele mindenbe. „Egyet válassz ki, de azt tudd jobban, mint más.””
Miután elvált Örkény Istvántól, egy kezdő gyógyszerkutatóhoz ment férjhez, akivel, saját bevallása szerint, nagyon szerény körülmények között éltek az elején. A szegénységet és a gazdaságot is stílusosan kell megélni – ars poeticáját egyik visszaemlékezése is jól tükrözi:
„A férjemnek flancos orvos barátai voltak, akik nagyon sokat kerestek, és hát vissza kellett hívni őket vendégségbe. Iszonyú kevés pénzem volt, de a belga üvegszerviz és az 1914-es Herendi étkészlet már akkor is megvolt von haus aus. Leterítettem egy hófehér damaszt abroszt, és csináltam fasírtot – sok-sok zsemlével, mondanom se kell -, de raktam bele sárgarépát meg uborkát, tehát ha szeleteltem, akkor pöttyös volt. Ezt tettem az ezüsttálra, köretként pedig sütöttem sós linzertésztát, amit megtöltöttem párolt zöldséggel, aztán vettem a Mézes Mackóban aszpikot, és még le is lakoztam. Gyönyörű volt! Észre sem vették, hogy sárgarépát meg fehérrépát esznek, még mondták is, hogy minek szórom a pénzt. A szép finn vodkásüvegembe pedig egyszerű vodka került, azt itták áhítattal. Úgy nézett ki, hogy úszunk a pénzben, pedig frászt úsztunk. Nem volt egyszerű mutatvány.”Interjú részlet a Heti Válasz Isten fizesse meg! című kötetében
F. Nagy Angéla 25 szakácskönyvet írt, melyek közül néhány: A család szakácskönyve, Kedvenceim szakácskönyve, Fiatalok főzőiskolája, Gyümölcsből télen-nyáron, Egyszemélyes szakácskönyv. Bátran kijelenthetjük, hogy a magyar gasztronómia egyik fontos mérföldkövét jelentette munkássága. Ahogy a családi közleményben is áll: „Életművének minden darabja az arisztokrata-polgári étkezéskultúra és a magyar gasztronómia legnemesebb hagyományaihoz kötődik.”
Örkény István volt feleségének a gazdagságot sosem a pénz jelentette, hanem a család, az ízlés, a műveltség, a barátok, a gyökerek, a kitartás és a kultúra – olvasható a család közleményében. F. Nagy Angéla két házasságából három gyermek született, hét unokája körében élhette meg a csodálatos idős korát, amit természetesen aktívan, tevékenyen élt meg. Akkor is sokat főzött, figyelve egészségére. 82 éves korában étkezési szokásait is megosztotta egyik interjújában:
“Receptjeimet először mindig kipróbálom és csak azután közlöm. Két éve változtattam az étrendemen, délig csak gyümölcsöt és kávét fogyasztok, mindennap meleg ebédet eszem, este 7 körül valami könnyűt vacsorázom.
Arra, hogy igaz -e, hogy a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni, pedig azt mondta egyszer:
„Amikor férjhez mentem, odaálltam az apám elé, hogy adjon nekem tanácsot. Mire ő gondolkodott kicsit, és azt mondta: ide figyelj, ha valamit kérsz a férjedtől, soha ne vacsora előtt kérd, hanem egy jó vacsora vagy ebéd után. Éhes férfitól soha ne kérj semmit.”