Egy százalék indián
A Látókép Ensemble előadása.
Az Egy százalék indián a nagy sikereket elért Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap című előadások folytatása. Az egymással csak a formanyelv és témameghatározás szintjén rokonítható sorozat következő darabja újabb továbblépés a jelenkori középosztály aktuális problémáit feldolgozó univerzumban. A történetek nem kapcsolódnak szorosan össze, de a karakterek és a témák szintjén nagyon sok áthallás van, tulajdonképpen az előadások egymásra mutatnak, egymást egészítik ki. A történetek főhősei középkorú párok, akik a lehető leghétköznapibb, de az adott életszakaszban mégis megoldhatatlannak tűnő problémákkal küzdenek. Ez a tehetetlenség ingerültséget, kétségbeesést szül, és a színdarabok során rendszerint párkapcsolati válságot idéz elő.
Az Ernelláék Farkasénkál esetében a gyerekneveléssel kapcsolatos viták, a Kálmán-napban az intimitás, a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és az ezzel kapcsolatos morális kérdések okozzák a párkapcsolati válságot. Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.
“Tudod, milyen kurva nehéz egyáltalán felismerni, hogy ez nem természetes. Mire felismered, mire összerakod, eltelik tíz év. És akkor még csak ezután jön, hogy lebontsd magadban a beidegződéseket és kitalálj a helyükre valami mást. És nincs senki, aki megmutassa. Tudod milyen kibaszott nehéz? Nincs modell! Magadnak kell megtalálnod valamit! Mire helyrebillensz, kész. Eltelt az élet. És már nem lehet semmit helyrehozni… Elbasztál egy csomó mindent. Egy tyúklépést lehet tenni, erre elég az egész.”
Valóságos és finomra rajzolt karakterekből indulunk ki, amelyek valóságos helyzeteket generálnak maguk körül, és a finomrajzolatú helyzetek organikus egymásba kapcsolódásából lesz a történet. Jellemző módon megpróbáljuk kizárni az extrém fordulatokat, és szándékosan a hétköznapi mikro szituációkat keressük, mert meggyőződésünk, hogy ezekben a helyzetekben kiaknázhatatlan tartalmi gazdagság és dialektika van, egyetemes jelentésrétegek.
Bemutató időpontja:
2019. október 12., Látókép Ensemble
Szereplők
Török-Illyés Orsolya
Tóth Orsi
Gelányi Imre
Hajdu Szabolcs
Szabó Domonkos
Tankó Erika
Vereb Szabolcs
TEHER ALATT NŐ – avagy: itt nem lehet megmaradni
Magvető Café – 2019. Október 14. Hétfő, 19:30
Három életút, három karrier, három történelmi időszak. Három nő.
Az egyik krinolinban vette nyakába Európát, egyedül, és lett németül színésznő akkor, amikor az utcán még csak gardedámmal jártak a tisztességes asszonyok.
A másikból párt lett, ruhadivat, kártya-bemondás. Ő húzta fel először a szoknyáját a térdéig a színpadon., három nyelven is játszott, és rettegtek tőle a színigazgatók.
A harmadik nadrágban járt, frizura- és gallérdivat lett, a Gestapo kiverte a fogát, aztán az első adandó alkalommal megszököttt az országból, hogy masamód legyen egy másik földrészen.
Mindhárman színésznők, noha nem csupán azok. Kettejük neve még él a köztudatban, a harmadikra olvasott filoszok sem emlékeznek. Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, Fedák Sári, Karády Katalin.
Van, aki visszatért közülük, van, aki nem. Meggyőződésből távoztak, sőt, menekültek, egy jobb élet reményében. Pénzt akartak, sikert akartak, nyugalmat akartak, biztonságot. Ideig-óráig megadatott. De legfőképpen függetlenségre vágytak, elsősorban a férfiaktól. Nem voltak harcos nőjogi aktivisták, csak nem értették, miért nem járnak nekik ugyanazok a lehetőségek, mint a férfiaknak.
Szereplők: Bíró Kriszta, Dobra Mária Mara, Kerekes Viktória
Zene: Kákonyi Árpád
Jelmez: Kerekes Viktória és Papp Janó
Produkciós vezető: Nyáry Krisztián, Bauer Andrea
Külön köszönet:
Ari Nagy Barbara
Birtalan Zsolt
Pálffy András Gergely
Szeretett Vezérünk
A Terminal Workhouse, a Manna és a Szkéné Színház abszurd show-ja Daniel Bănulescu Csókolom a segged, szeretett Vezérünk c. regénye nyomán O. Horváth Sári irta, Valcz Péter rendezésében.
A szomszéd múltjával mindig könnyebb szembenézni.
Lássuk csak: Bukarest, 1987.
Daniel Bănulescu valós személy. Ahogy Nicolae Ceaușescu is az.
Daniel egy fiatal író. Csau egy idős diktátor. Felkéri Danielt, hogy írjon egy regényt.
Egy regényt, amiről csak akar. De olyan legyen, amitől mindenkinek leesik az álla.
Harmincegy napja van rá.
Daniel kipenderül az értelmiségi semmittevésből, és alkotni kényszerül. De hol Csau van, ott Csau van – nemcsak a szaunában, az égő gyufában, a tolvaj poharában, nemcsak Daniel konyhájában, a párkapcsolatában, nemcsak a felkérésben, ott van a megértésben, az egyházban, a díjátadásban, nemcsak az ellenállásban, de a passzivitásban, ott Csau van.
A fülbemászó mozgalmi dal ritmusára lassan feloldódni a többségben. Milyen jó megbújni itt a sorok közt…
Játsszák: Fazakas Júlia, Gerlits Réka, Kálóczi Orsolya, Molnár Gusztáv, Mészáros András
Zeneszerző: Rozs Tamás. Jelmeztervező: Makány Márta. Díszlettervező: Valcz Péter. Fénytervező: O. Horváth Sári. Mozgás: Elek Ányos. Produkciós vezető: Gáspár Anna.
Következő előadás időpontja: 2019. október 13., 19 óra, Szkéné Színház
Az előadás hossza kb. 120 perc (szünet nélkül).
Képek forrása: Facebook