Három férfi. Három különböző korosztályú egykori szingli, aki online társkeresőn is próbálkozott azzal, hogy szerelmet találjon. Van, akinek sikerült, ma már párkapcsolatban él, de van, aki tovább keres. Tapasztalataikról kérdeztük őket, név nélkül.
A társkeresés melyik módját választottad és miért?
29 éves férfi: Az online társkeresést választottam, a Tindert használtam, mert első sorban nemi kapcsolatot szerettem volna létesíteni.
Negyvenes férfi: A személyes ismerkedést választottam volna, de a környezetemben már kimaxoltam a lehetséges „jelölteket”, így maradt az online társkereső.
Ötvenes férfi: Egy idegen városban élek, ahova csak aludni járok haza, ugyanis külföldre járok dolgozni. Egyikben sincsenek barátaim, se olyan kapcsolataim, ami lehetővé tenné a személyes ismerkedést, így maradt az online társkeresés. Örülök, a kemény napom után, ha ki tudom magam pihenni.
Röviden összefoglalva, szerinted miről szól az online társkeresés?
29 éves férfi: Szerintem sokan csak a szexuális kapcsolat lehetősége miatt regisztrálnak, de vannak akik tényleg az igazit keresik. A döntés, hogy mi lesz belőle mindkét félen múlik.
Negyvenes férfi: Nagyon nehezen tudnám megfogalmazni. Egy olyan gyűjtőhely, ahol sokféle embertípus hasonló szándékkal van jelen: az életéből hiányzó érzést keresi mind.
Ötvenes férfi: Egy segítség. Egyfajta kiegészítő módja a mai modern világnak, ami talán könnyebbé teszi az ismerkedést. Bár az, hogy könnyű lenne, nem állja meg a helyét. Rettentően csalóka az egész. Viszont szerintem a boldogságot megtalálni ugyanannyi az esély ezen a „húspiacon”, mint a való életben.
Mióta voltál egyedül?
29 éves férfi: 1 éve nem volt igazi párkapcsolatom, csak kalandjaim.
Negyvenes férfi: legalább 3-4 éve.
Ötvenes férfi: Még csak 1 éve.
Mit kerestél?
29 éves férfi: Laza kapcsolatot.
Negyvenes férfi: Egy nőt, akivel kialakulhat egy szorosabb kapcsolat.
Ötvenes férfi: Társat. Aztán szép lassan rájöttem, hogy ez nem megy, amíg nem rendezem magamban a dolgokat. „Egy ideje lejöttem a szerről.”. Az elmúlt évek alatt saját bőrömön tapasztaltam meg néhány fontos törvényszerűséget az online társkeresés pszichológiájából. Minden kölcsönös szimpátián alapuló ismerkedésnél az ember elkezd reménykedni. Nem azt mondom, hogy egyből belelátja a leendő feleségét/férjét, de valahol ott lebeg egy vágyott kapcsolat lehetősége. Örül, eljátszik gondolatban a lehetőséggel, hogy esetleg lesz egy társa, végre nem egyedül él meg dolgokat, szóval bármi lehetséges. Aztán a személyes találkozásnál realizáljódik, hogy mi az, ami biztosan nem lesz.
Milyen negatív tapasztalatokat gyűjtöttél?
29 éves férfi: Volt egyszer egy randim, ahol a lány nagyon különbözött az általa feltöltött fényképektől, és amikor megláttam, sarkon fordultam és eljöttem. Tudom, hogy nem volt szép tőlem, de a valóság és a virtuális kép nagyon nagy ellentéte volt egymásnak.Úgy gondolom, hogy adjuk önmagunkat, hiszen azért vagyunk azok, akik. NE mutassuk másnak magunkat, mert a valóságban úgyis kiderül minden.
Negyvenes férfi: Szoktak panaszkodni arra nők, hogy már a kapcsolatfelvételnél durva üzeneteket kapnak. Jelzem, nem csak férfiak tudnak vulgárisak lenni és felkínálkozni.
Ötvenes férfi: Mit nevezünk negatívnak? Egy-két esetben az adatlapon látható kép egyáltalán nem fedte a valóságot. De ez benne van a pakliban hiszen egy virtuális ismerkedésről beszélünk. Nem a boltban vagy postán ismerkedünk, nem látom a rezdüléseit, a mozdulatait, ami magával ragadna és amiatt kezdeményeznék. Ezért is igyekeztem minél előbb randit, meg amiatt is, hogyha nagyon belemerül az ember a csetelésbe, óhatatlanul kialakul benne egy kép, ami akaratlanul is hamis lesz. Hajlamosak vagyunk felépíteni egy idealizált képet egy olyan kommunikációs folyamata alatt, ami távol áll az úgymond „normálistól”. Azt gondolom, már csak emiatt is jobb minél előbb megejteni a találkozót. Ha van kémia, úgyis folytatódik a kérdezz-felelek, ami továbbvisz a második randi felé.
Milyen pozitív tapasztalatokról tudnál beszámolni?
29 éves férfi: A társkereső által találtam meg a párom, akit nem sokára feleségül veszek.
Negyvenes férfi: Az, hogy a dologgal foglalkoztam, már kitöltötte a munkán kívüli időmet, jó volt egy kicsit reménykedni.
Ötvenes férfi: Sok érdekes sorsot ismertem meg, amit én nagyon pozitívnak értékelek. A mai napig baráti viszonyban vagyok már rég kifutott kapcsolatokkal, illetve olyanokkal is megmaradt a kontakt, akikkel eleve nem is alakult ki női-férfi játék, helyette viszont egy értékes kapcsolattal gazdagodtunk. Moziba, kirándulni járunk, néha együtt vacsorázunk, ilyesmi.
Hány férfival/nővel léptél kapcsolatba? Ebből hány randi lett?
29 éves férfi: 6-7 lánnyal chateltem és abból 4 lánnyal találkoztam.
Negyvenes férfi: Kb 10-12 nővel leveleztem, ebből 3 randi lett.
Ötvenes férfi: Nem tudnám számszerűsíteni, mert az a helyzet, hogy nagyon sok… Az biztos, hogy 50 fölötti randim volt.
Mennyiből lett szexuális vagy csókig jutó kapcsolat?
29 éves férfi: Egyikükkel csak, akit feleségül veszek még az idén.
Negyvenes férfi: Nem lett egyikükkel se több, mint egy kávézás. Nem volt meg a kémia.
Ötvenes férfi: 25 nővel az ágyig jutottunk, azon felül néhánnyal csak csók volt. Az egyik legnehezebb momentum a személyes találkozó utáni kommunikáció, amikor már tudom, hogy nem akarok tőle semmit. Nagyon nehéz bántani a másikat, ezért igyekszem szépen becsomagolni a dolgot. Ráfogom a távolságra, egy nem várt eseményre, bármire, ha nem akarom folytatni. De az általánosabb, hogy búcsúzás után nincs több megkeresés egyik fél részéről se. Ez iszonyú furcsa tud lenni az előtte hevesen zajló cset-parti után.
Kiknek ajánlanak ezt a fajta módot a pártalálásra?
29 éves férfi: Én leginkább azoknak ajánlanám, akik sokat dolgoznak és nincs igazán idejük ismerkedni. Hiszen a telefon mindenkinél ott van, szóval nagyon egyszerű és gyors ráírni a másikra.
Negyvenes férfi: Bárkinek, aki nyitott.
Ötvenes férfi: Nehéz egy konkrét kört megfogalmazni. Talán az olyanoknak, mint én, akik egy idegen városba kerülnek, ahol egyáltalán nincs ismeretségük. Nem is értem néha, miért látok annyi budapesti nőt például, amikor akkora város, feltételezhető nagy merítéssel.
Milyen jótanácsokat adnál a még „társkereső szűzeknek”?
29 éves férfi: Szerintem lazán kell hozzá állni, nem szabad rástresszelni, aztán lesz ami lesz.
Negyvenes férfi: Csak azért ne menjenek bele dolgokba, mert kétségbe vannak esve. Persze, ismerkedjenek, de ami jó nekik és a másiknak, az az utcán is szembe jöhet.
Ötvenes férfi: Egy segítség. Egyfajta kiegészítő módja a mai modern világnak, ami talán könnyebbé teszi az ismerkedést. Bár az, hogy könnyű lenne, nem állja meg a helyét. Rettentően csalóka az egész. Viszont szerintem a boldogságra ugyanannyi az esély ezen a „húspiacon”, mint a való életben történő ismerkedésnél.
A nők válaszait itt olvashatjátok el:
Így kerestek ők szerelmet – Tapasztalatok az online társkeresés útvesztőiről nőktől