A héten már olvashattatok női válaszokat a társkeresés témájában négy különböző életkorú nőtől, most további két huszonéves osztotta meg velünk gondolatait kérdésünkre válaszolva. A korukon felül még közös pont bennük, hogy ma már mindketten kiegyensúlyozott párkapcsolatban élnek. Név nélkül mutatjuk Egyikük és Másikuk válaszait.
Milyen módját választottad a párkeresésnek?
Egyikük.: Igyekeztem nyitott lenni a személyes helyzetekre is, de a Tinderre is regisztráltam. Nagyon kíváncsi voltam, hogy „mi zajlik ott” és úgy gondoltam nincsen veszteni valóm. (Akkor 21 éves voltam.)
Másikuk: Az online társkeresést választottam, és első sorban ismerkedni szerettem volna. Egy hosszabb kapcsolat után szerettem volna visszakapni az önbizalmamat és az érzést, hogy kellek valakinek. Úgy gondolom, ma már szükség van egy közvetítő felületre két ember között, mert maguktól egyik fél sem lép.
Röviden összefoglalva, szerinted miről szól az online társkeresés?
Egyikük: Akiknek nincs ideje vagy kedve (!) Szemelyesen találkozni, esetleg bátortalanok a kezdeményezésben vagy csak mulatják az időt itt gyűlnek össze. Tapasztalataim szerint tervek nélkül regisztrálnak az emberek, van egy folytonos áramlás itt, amivel fel kell venni a ritmust.
Másikuk: Szerintem elsősorban az ismerkedésről szól. Sokan későig dolgoznak, nem sok lehetőségük van eljárni otthonról, vagy ismerkedni. Szerintem egy jó közvetítő felület, ahol olyan emberekkel lehet találkozni, akik nem fognak leszólítani a boltban vagy a buszon. Ma már ez nem működik. Mindenki egy kicsit bátrabb, ha először csak írásban kell kapcsolatba lépni a másikkal.
Mióta voltál egyedül?
Egyikük: Akkoriban lett vége egy kapcsolatomnak, és miután kisírtam a bánatom, jött a tipikus szakítás utáni női öntudatra ébredés, a girlpower időszak, ekkor regisztráltam. 2 hónapja voltam egyedül. Ma már azért több időt hagynék…
Másikuk: Öt hónapja voltam egyedül.
Mit kerestél?
Egyikük: Nem voltak terveim ezzel, de legbelül szerintem mindig komolyra vágytam.
Másikuk: Elősorban laza kapcsolatot, csak ismerkedni szerettem volna.
Milyen negatív tapasztalatokat gyűjtöttél?
Egyikük: Durva sztorim nem volt szerencsére, mert próbáltam alaposan utána járni, kivel is fogok találkozni. Egy idő után minden fiú azt kérte, hogy Facebookon beszéljünk. Ha szimpatikus volt, belementem. Ez most naívan hangzik, de úgy gondolom jól működött a „szűrőm”. Sokan vannak fent azért, hogy szivassák a másikat, direkt baromságokat írjanak neki, elüssék az időt. Amikor véletlenül belefutottam egy ilyenbe, azonnal töröltem. Annyi összegző negatív tapasztalatom azért volt, hogy szerintem a tinderen lévők 80 százaléka lelki sérült. Illetve a beszélgetések nagy része egyszerűen abba maradt… Amikor már nem írtak pár napja, töröltem őket, mert az volt a tapasztalatom, hogy akkor már egyáltalán nem írnak többet.
Másikuk: Én a szerencsések közé tartozom. Egy randim volt a társkereső álltal, az nagyon jól sikerült, azóta is együtt vagyunk. Ez 1,5 éve tortent és ősszel lesz az esküvőnk.
Milyen pozitív tapasztalatokról tudnál beszámolni?
Egyikük: Nem befolyásolta az önbizalmamat, hogy fent voltam. Nem volt sok találkozóm, de azok mindig jól sikerültek. Mégis általában én mondtam azt, hogy ne legyen folytatás. Kaptam virágot, voltam teázni, sétálni a Gellért-hegyen, a Városligetben, moziban… A mozis randinál egy számomra nagyon felkavaró filmet sikerült választanom tudtomon kívül és végig bőgtem az egész filmet. Tehát a randi után annyi volt, hogy kisírt szemekkel hazakísértek, itt amúgy ki is derült, hogy a fiú nemrég szakított… ez tökéletes példa rá, hogy ki milyen lelki állapotban van a Tinderen.
Másikuk: Chet feületen beszélgettem pár nagyon jófej sráccal, vonzódás nem alakult ki, de legalább jókat beszélgettünk. Ezt mindenképpen nagyon pozítivnak tartom.
Hány férfival/nővel léptél kapcsolatba? Ebből hány randi lett?
Egyikük: Sok fiúval beszéltem a 2 éves tinder-lét alatt (nem tudom a számukat), ami most furcsán hangzik, de ez is mutatja, hogy az ember sokszor úgy érezte „nincs tétje”. Az ilyen jellegű kontaktok nagy része megszakadt (amit már fent írtam) pl akkor is, amikor nem értem rá felmenni 1 hétig az egyetem miatt. Összesen 6 randim volt.
Másikuk: 4 fiúval beszélgettem, abból eggyel randiztam
Mennyiből lett szexuális vagy csókig jutó kapcsolat?
Egyikük: Egy fiúval lett tartós ismertség és vágy, komoly kapcsolat nem lett belőle… és azt hiszem, miatta nem tudtam komolyan venni senkit sem, akikkel esetleg utána beszéltem a Tinderen… erre a dologra kicsit ráfaragtam., én többet szerettem volna.
Másikuk: Azzal az eggyel. 🙂
Kiknek ajánlanak ezt a fajta módot a pártalálásra?
Egyikük: Annak ajánlanám, akinek sok ideje van. (És tényleg) Ezen kívül mostani fejjel azoknak ajánlanám, akik már egy ideje egyedül vannak, van egy jó kis stabil családi/ baráti körük, kellő önbizalmuk és úgy gondolják a tinderrel megfűszerezik a mindennapokat, belefér ennyi plusz izgalom, viszont könnyedén elengedik azt, ami kicsit is rossz előérzetet kelt bennük. Ismerek amúgy olyan párt, akik tinderen ismerekedtek meg, és azóta már összeházasodtak.
Másikuk: Nem csak kimondottan társat keresőnek ajánlanám, hanem annak is, aki szimplán ismerkedni szeretne. Azonban szerintem mindenki törekedjen a személyes kapcsolatra, mert az online világ megtévesztő lehet. Fontos, hogy nagyon jó felület,hogy idegenek, akik amúgy nagyon hasonlítanak egymásra, találkozhatnak, de azt is ki kell deríteni, hogy személyesen is megvan-e az a bizonyos hullámhossz egymás között.
Milyen jótanácsokat adnál a még „társkereső szűzeknek”?
Egyikük: Hallgass a megérzéseidre! Ha valaki nagyon helyes, de valami megsem stimmel, hátrálj ki! Mindig csekkold le őket Facebookon is, sokszor csatolava van az Instagram felület, ez is árulkodó. Ha egy fiú egyértelműen az ágyra hajt és te visszautasítod, sokszor lesznek modortalanok, bunkók, ekkor azonnal törölni kell őket. A klasszikus sztori általában az, hogy pár tinder beszélgetés után átváltanak Facebook beszélgetésre, majd találkozóra invitalnák. Mindig csak olyan helyen talákozz, ahol ismered a környéket!
Másikuk: Kitartás! Talán ezt tudnám mondani. Sok érdekességgel találkozik az ember, de szerintem ez egy jó dolog.
Az előző női blokk válaszait itt találod:
Így kerestek ők szerelmet – Tapasztalatok az online társkeresés útvesztőiről nőktől