Kép: Jeremiah Morelli
Vannak, akik minden nap, többször is álmodnak, amikre ébredés után is emlékeznek, míg mások még csak hasonlóról sem tudnak beszámolni, évek óta már. A valaha létező egyik legtitokzatosabb és legizgalmasabb téma az álom, aminek megfejtése, eredete, de már maga a jelenség is ezernyi kérdőjelet vet fel az emberben. Honnan erednek, miről szólnak, mióta és miért vetítődnek éjszakánként a fejünkben?
Az álmok hordozta üzenetek értelmezéséről szóló tudományos kutatások jelentős része még mindig Sigmund Freud és Carl Gustav Jung nevéhez fűződnek.
A jungi álomfejtés szerint az ember tudatalattija olyan folyamatot alkot, amiben az álmok feladata, hogy kompenzálják tudatos énünket. Jung úgy gondolta, hogy az álomban megélt történetek rendezője és minden egyes szereplője is mi magunk vagyunk, akik karakterenként egy-egy személyiségrészünket képezik. A valóságban elfojtott vagy el nem ismert dolgokat az álomban igyekszünk helyrerakni tudatalattink segítségével. Minden egyes elnyomott vágyunk, vitás emberi kapcsolataink, vagy konkrét, megélt szituációkhoz fűződő erős érzelmeink feldolgozásra várnak.
Amikor egy számunkra ismerős személyről álmodunk, annak két lehetséges magyarázata elfogadott: vagy saját belső tulajdonságainkat, az illetőhöz való viszonyulásunkat mutatja, amire a valóságban sokszor nem is gondolnánk, vagy tudatalattink az illetőről olyan információkat közvetít, amik „nappal” számunkra rejtettek. Az álomnak az önismeret fejlesztésében is szerepe van, olyan, mint egy ablak, amelyen keresztül betekinthetünk a tudattalanba.
Freud szerint az álmokat nem külön, hanem azokat sorozat szinten kell elemezni, az egyén életútjához igazítva. Kizárta az általánosításokat, mondván, hogy mivel minden ember más, mindenki tudatalattija is más, és más az életük története, ezért az álmok sem ugyan azt jelentik, még akkor sem, ha nagyon hasonlóak vagy akár pontosan meg is egyeznek egyes embereknél. Ő az álmok magyarázatát az elfojtott szexualitásban, a vágyakban kereste leginkább, amivel ellentétben Jung azt állította, hogy az álmok a következő dolgokhoz is kapcsolódhatnak: óhajok, félelmek, kérlelhetetlen igazságok, illúziók, vad fantáziák, emlékek, tervek, telepatikus víziók, irracionális élmények.
Jung a visszatérő álmokról azt vallotta, hogy azok a meg nem oldott lelki szituáció visszatérő megnyilvánulásai. A visszatérő álom csak akkor tűnik el, ha a problémát a való életben megoldjuk. Elmélete szerint, a lélek nappali oldala a tudat, az éjszakai oldala pedig a tudattalan. A kettő egymást ellensúlyozza.
A ma leginkább elfogadott magyarázat úgy szól, hogy az álom nem más, mint az aktuális napon történtek feldolgozása, azok elraktározása. Vannak, akik kétségbe vonják az álmok funkcióját és feleslegesnek tartják, hogy velük foglalkozzanak.
Jung szerint minden álomnak közlendője van. Rejtett belső énünkről lebbenti föl a fátylat, amire oda kell figyelnünk, amivel mentális betegségek elszabadulását is meg lehet előzni.
Léteznek ún. előrejelző álmok, amelyek intuitív módon jelezhetnek jövőbeni eseményeket, amik bekövetkezhetnek napok, hetek, hónapok, de akár évek után is. Ezek az üzenetek egy felettes hatalomtól érkeznek, felkészítik az álmodót a jövőbeni történtekre, hogy azt jól tudja kezelni majd. Egy másik, szintén nem tudományos elmélet szerint, az álmodó álom közben kilép a testéből és egy másik dimenzióba érkezik, aminek a képei álom formájában jelennek meg.
Az álom elröpíthet a múltba, egy kozmikus térbe, de akár a jövőbe is, ami teljesen különálló az ÉN-től és a földi léttől, amit szavakkal nem minden esetben lehet leírni.