Sobri Jóska, a rettenhetetlen bakonyi betyár és útonálló legendás tetteit nem igazán ismerik ma már, de neve ismerősen csenghet még a fiatalabb korosztály számára is. Rózsa Sándor után a második leghíresebb betyárt Pap József néven keresztelték meg, miután a Vas megyei Erdőd majorban 1810-ben felsírt – a pontos dátum ismeretlen. Apja nyomán már gyerekkorában kanász lett belőle, de nem az a jóféle-fajta, ugyanis 1832-ben disznólopási ügyekbe keveredett, aminek következménye két év fogság lett a vármegyei börtönben (az épület Szombathelyen található és ma megyei levéltárként működik). Úgy tartja a monda, hogy az elzárás alatt megváltozott a később hírhedtté vált betyár, megtanult írni és olvasni, egészen kikupálódott. Azt is írták a krónikások, hogy romantikus viszonyba került a porkoláb (börtönőr) feleségével, aki segített neki a szökésben.
Akár így volt, akár nem, annyi bizonyos, hogy annyira azért nem sikerült neki jó útra térni, ugyanis szabadulása után máris garázdaságba keveredett alkalmi bandájával, s bár sikerült neki elmenekülni az igazságszolgáltatás elől, innentől bujdosóvá vált. Eszessége és irányító személyisége folytán hamar a többi erdőlakó betyár vezére lett, akikkel Zala, Vas, és Veszprém megyékben fosztogattak elsősorban módosabb juhászokat és kereskedőket.
Sobri Jóska leghíresebb tette s egyben legnagyobb zsákmánya a győri egyházigazgatás pénztárának kirablása volt, ami mégsem kavart akkora port, mint a Hunkár ezredes ellen elkövetett garázdasága, aki a nádoron kívül még a királynál is panaszt tett az akkor már egyre szélesebb körben ismertté – és rettegetté – vált Sobri ellen. Ezekben az időkben veszélyessé vált az utazás, bármikor lehetett számítani rablótámadásra. A fejekben élő romantikus kép a betyárokról akkoriban kevésbé volt bájosnak nevezhető, hiszen félelmet szült az egyszerű emberekben. Sobri nem se hős, se nemes lelkű adakozó, aki a szegények közt osztotta volna szét a gazdagoktól elcsiklázott gazdag zsákmányát, legfeljebb sajátjai részesültek belőle.
A szerelmes férfi mítosza is körüllengte Sobri Jóska nevét, szívbeli mátkája Répa Rozi volt, a kisapáti malom szolgálólánya, aki az egyik uraságot a fogaskerekek közé lökte, miután az össze-vissza fogdosta. Bár nem halt meg, Rozi menekülni kényszerült, és egészen Sobri karjáig sodorta sorsa, akivel egy bujdosókkal teli csárdában találkozott először. Sok írásos emlék szól arról, hogy Sobri kivételesen jóképű, szép szál legény volt, jó kiállású, a Rozi pedig nagyon szép lány. Nem házasodtak össze, de életük végéig egy párt alkottak. Szerelmük több költőnket, írónkat is megihlette.
„Egyszer láttalak életemben, de mintha mindig ismertelek volna, amióta élek. Úgy érzem, mintha a szívemhez nőttél volna. Egész éjjel nem hunytam le a szememet, csak terólad gondolkoztam. …Légy mátkám, légy galambom, légy hűséges szívbelim. Hol elmegyek tőled, hol megjövök hozzád, de mindig a tied leszek. Szegénylegény vagyok, de Sobri Jóska vagyok” (Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül)
Sobri Jóska és hírhedt bandája ellen közben nagy hajtóvadászat indult a legfelsőbb körökből, ami végül halálát is okozta a rövid életű vagány betyárnak. Mindösszesen 27 éves volt, amikor pontosan 181 éve, február 17-én elkapták és felakasztották.
Egy másik verzió szerint szíven lőtte magát, mikor egyértelművé vált számára, hogy nincs kiút. A szájhagyomány szerint nagyon sokáig még arról beszéltek, hogy „Sobri él”. Répa Rozival nem tudni, mi történt utána, egyesek szerint a Balatonba ment, mások úgy vélték, egyből megszakadt a szíve, hogy megtudta a hírt.
Hogy ki volt valójában, milyen ember, vezér és szerető volt Sobri Jóska, nem tudni biztosan, annyi bizonyos, hogy ma egy celeb lenne, hiszen az 1840-es években róla szóltak a bulvár hírek, de számtalan regény, dal, költemény, ballada és színmű is született róla. Fiatalon bekövetkezett halála ellenére közel olyan nagy hírnévre tett szert, mint Rózsa Sándor, aki vele ellentétben megélte az idős kort is (65 évet).
Ma kalandpark viseli Sobri nevét a Bakonyban, szerelméről csárdákat neveztek el, és film is készült róla, aminek alább mutatjuk a linkjét.