„Az írás varázslat, éppen annyira az élet vize, mint minden alkotó művészet.
A víz ingyen van. Igyanak. Igyanak, töltekezzenek vele.”
Az Európa Kiadó tudja, hogy mi kell a magyar Stephen King rajongónak, hiszen az író kevés példányban és többszörös áron keringő könyve, Az írásról most megújult kiadásban, keménykötetes borítóval ismét elérhetővé vált a könyvesboltok kínálatában. A részben önéletrajzi elemeket is tartalmazó könyvet azonban nem csak az író kedvelőinek ajánljuk, hanem mindenkinek, akit érdekel az írás mestersége, az alkotás folyamata, a nyelv szépsége.
Az írásról egy „Önéletrajznak” elnevezett fejezettel kezdődik, de King szándéka nem az volt, hogy az élettörténetét részletezze. Állítása szerint erre nem is lenne képes, tekintve, hogy gyerekkora „ködös táj, benne elszórt emlékek fái”. Helyette azokat a momentumokat helyezi előtérbe, amelyek az írói pályára terelték, majd azon tartották. Így tudhatunk meg többet a korai próbálkozásairól, többek között a képregény átírásairól, a magazinokba küldött történeteiről, a bátyjával közösen indított újságról, valamint a sportriporteri munkájáról. King ismerteti azokat a tényezőket is, amik inspirációként szolgáltak számára, olyan helyszíneket, amik későbbi műveiben újra és újra felbukkantak; eseményeket vagy apró észrevételeket, amik könyvötletté, majd terjedelmes regénnyé váltak. Olvashatunk emellett még az író mozi szeretetéről, a különböző, leginkább a Poe-t idéző sötét, hátborzongató filmekről, amelyek nagy hatással voltak a munkájára.
Aki szereti Stephen King műveit, vagy akár az azokon alapuló filmeket és sorozatokat, annak kihagyhatatlan olvasmány Az írásról, amiben rengeteg érdekes „kulisszatitokról” hull le a lepel. Így többek között az áttörést meghozó Carrie, a tudatmódosítószerek hatása alatt íródott Tortúra, vagy éppen az „írói rövidzárlatot” okozó Végítélet keletkezése mögé is betekintést nyerhetünk.
King őszintén beszél az életében fellépő nehézségekről, az áttörés előtti pénzügyi problémáiról, az alkoholizmusáról és drogfüggőségéről, valamint az 1999 júniusában bekövetkező balesetéről. A mindennapos sétájára induló szerzőt ugyanis elütötte egy útról letérő autó, és olyan súlyosan megsérült, hogy pusztán a szerencsének tulajdonították a túlélését. King életébe ez egy valódi törést hozott, újra kellett tanulnia járni, és azt sem tudta elképzelni, hogyan fog visszatérni az íráshoz. Pár hét elteltével azonban belátta, hogy az írás lehet az, ami átsegíti a gondokon, és ennek az elhatározásnak köszönhetően visszatért egy évekkel korábban félbehagyott könyvhöz, méghozzá ahhoz a könyvhöz, amiről éppen most értekezünk – ez volt ugyanis Az írásról.
Bár betekintést nyújt a kis „Stevie” gyerekkorába, magánéletének bizonyos szegmenseibe, valamint az ikonikus regényei háttértörténetébe, ez elsősorban mégis egy tanító, segítő szándékú könyv, feltörekvő íróknak szóló gyűjtemény. King elsődleges célja ugyanis az volt, hogy megválaszolja azokat az írással kapcsolatos kérdéseket, amikkel az évek során találkozott, mindemellett pedig újabb kérdéseket is feltegyen. A rengeteg tanácsa közül talán a legfontosabb, hogy „olvasson sokat, és írjon sokat”. Állítja ugyanis, hogy a rossz és jó könyvek olvasása is hasznos az írók számára. Ha rosszat olvasunk, akkor az ad egyfajta bátorítást, hiszen „Ennél én jobbat tudok írni”, miközben a „Sohasem leszek képes ehhez foghatót írni” érzés serkentő hatással van ránk és arra ösztönöz minket, hogy keményebben dolgozzunk. De természetesen a sok olvasás még nem vezet ahhoz, hogy jól is írjunk, ez utóbbi ugyanis nem csak tanult készség, de adottság kérdése is. Ez nem jelenti azt, hogy nem lenne fejleszthető, és King pont ebben szeretne segíteni az írói ambícióval rendelkezőknek, azáltal, hogy a tanácsok mellett teret ad írói és szerkesztői gyakorlatoknak, valamint különböző szerzők jól és rosszul megírt könyvrészleteinek is.
A részben önéletrajzi ihletésű, részben pedig az írás művészetéről szóló könyv a maga 346 oldalával Stephen King rövidebb művei közé tartozik. Tanácsát miszerint „Hagyjuk el a fölösleges szavakat” most én is megfogadom, úgyis szinte lehetetlen lenne a könyv összes érdekes tényét vagy hasznos javaslatát összefoglalnom. Helyette inkább arra ösztönözném a King-kedvelő olvasókat, valamint a kezdő vagy éppen haladó írókat, hogy maguk fedezzék fel Az írásról titkait.