A 2000-es évek első felében még csak éppen hogy szárnyait bontogatta az internet, így a chiptuning kapcsán sem volt tucatnyi szakmai fórum. Nem hemzsegett a net az oktatóanyagoktól sem.
Akkoriban dízel tekintetében az EDC15, míg benzines téren az ME7 vezérlők számítottak a legújabb technológiának. Forrasztópáka és eprom pogramozó segítségével lehetett őket programozni.
A szükséges eszközök
Az eprom törlése UV lámpa segítségével volt megoldható vagy napfénnyel. Számítógépen felül továbbá az autó szoftverét megjelenítő programra volt még szükség, a motorvezérlő program felépítését pedig manuálisan lehetett visszafejteni. A változtatások ellenőrzéséhez kellettek még autodiagnosztikai műszerek, multiméter és oszcilloszkóp is.
Akkoriban teljesítménymérő fékpadot nem lehetett csak úgy beszerezni, szóval ezt utcai teljesítménymérőkkel, gyorsulásmérőkkel kellett megoldani. Induláshoz ezek is jók voltak, ám a pontos méréseket csak DYNO teljesítménymérő fékpaddal lehetett elvégezni. Fontos ugyanis, hogy a mérések reprodukálhatóak legyenek.
Az eszközökön túlmenően persze egy autó is kellett. Történetünk főhőse egy Audi 100 2.5TDI-n kísérletezett, öthengeres soros változattal, 115 lóerős alapteljesítménnyel.
A munka kezdetei
A motorvezérlő program visszafejtését követően az autó felműszerezése volt a következő napirendi pont. Fel kellett jegyezni az induló alapadatokat, rögzíteni a paramétereket.
Ezután jöhettek a módosítások szép fokozatosan, lépésenként. A szoftverben állítani kellett néhány paramétert, majd jött a mérés. A fejlesztési szakasz során mindig csak egy vagy két paramétert lehet módosítani, majd mérni kell, hogy nyomon lehessen követni, minek köszönhető a változás. Ez hosszas munka.
Mire jó az emulátor?
A motorvezérlő ECU-ban lévő eprom végzi a kocsiban a teljes motorirányítást. Az emulátor ennek a vezérlőprogramját tárolta egy számítógépen. Így meg lehetett spórolni azt, hogy ki kelljen venni az epromot, kiolvasni az adatokat, UV lámpával törölni az eprom memóriát, majd felprogramozni és visszahelyezni az ECU-ba. Így viszont a kocsi szoftverét futtatni lehetett egy számítógépen.
Így nem csak egy rakás időt lehetett megspórolni, hanem gyakorlatilag élőben lehetett az autót programozni. A változtatások azonnal mérhetőek lettek.
Chiptuning fékpaddal
Profi chiptuning csak teljesítménymérő paddal végezhető. Főhősünk kétgörgős padra tett szert, a vezérlőszekrénye igen tekintélyes volt, melyen kézzel lehetett állítani a munkapontokat.
Segítségével be lehetett terhelni a motort örvényáramú fékekkel, mérni lehetett a paramétereket, továbbá a motor forgónyomatékát is különböző fordulatszámokon. A beállításról teljesebb képet lehetett kapni, a munkavégzés hatékonyabbá vált.