Az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat elfogadásának emlékére az ENSZ 1950. december 4-i közgyűlése december 10-ét az Emberi Jogok Napjává nyilvánította. Oldalunkon 9 olyan mozifilmmel emlékezünk meg a nemzetközi napról, amelyek kapcsolódnak a témához.
Amistad (1997)
Stephen Spielberg igaz történetet feldolgozó filmje egy csoport afrikai rabszolga hihetetlen útjának krónikája. Az afrikaiak elfoglalják elrablóik hajóját, és megpróbálnak visszatérni szeretett szülőföldjükre. Amikor a hajót, a La Amistadot elkapják, a foglyokat az Egyesül Államokba viszik, ahol a börtönben várják sorsukat, és a vád ellenük: emberölés. Lenyűgöző csata bontakozik ki, mely felkelti az egész nemzet figyelmét, és alapjaiban rengeti meg az amerikai igazságszolgáltatást. De a vádlott férfiak és nők számára a harc az emberiség legalapvetőbb jogáért folyik – a szabadságért.
Fontos gondolatok, zseniális színészek, profi alkotók emelik a filmet az erősen ajánlott kategóriába.
Felperzselt föld (2010)
A francia-kanadai dráma Denis Villeneuve rendezésével készült, a nagyközönség számára iseretlen művészekkel, mégis a legjbb idegennyelvű filmek között versenyzett az Oscar-díjért. A döbbenetes, zseniális, nagy kérdéseket felvető alkotás már az első percekben megfogja az embert, és viszi végig, az igazság megismeréséig magával. A történet röviden: Simon és Jeanne Marwan ikertestvérek anyjuk halála után a közjegyzőtől egy-egy levelet kapnak. Anyjuk kérése, hogy Simon a bátyjának (akinek létezéséről nem is tudtak), Jeanne az apjának (akit halottnak hittek) adja át a levelet. Jeanne Kanadából Libanonba (anyja szülőhazájába)utazik és megpróbálja felkutatni anyja múltját. Simon először hallani sem akar az egész őrültségről, de végül követi testvérét, és segít a rejtélyes történet végére járni. A film két idősíkban játszódik, az egyikben az anya életútját látjuk, a másikban az ikerpár küzdelmét, hogy teljesítsék anyjuk végakaratát.
Érdekesség: Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező művét „Futótúz” címmel játszák a Radnóti Színházban. Az előadás rendezője Alföldi Róbert.
Gandhi (1982)
Richard Attenborough filmeposza 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a “Mahatma” nevet, amely Indiában “nagy lelket” jelent. Ben Kingsley hatalmasat alakít a főszerepben, a több Oscar-díjat is nyert filmes alkotást mindenkinek legalább egyszer látnia kell.
Soraya M. megkövezése (2008)
Egy a világtól elzárt, távoli iráni faluba érkezik egy francia újságíró, hogy megírja egy helybéli nő, Zahra szívszoritó történetét unokahúgáról, Sorayáról és halálának véres körülményeiről. Az újságíró magnóra rögzíti Zahra szavait, aki a történetet a legelején kezdi. Soraya férjes asszony, akinek hites ura a helyi hamis mullah. (Mullahok: tálib vallási vezetők és hadurak. Pastu nemzetiségűek, többnyire az iszlám tanításait is csak felületesen ismerik; inkább a törzsi hagyományok szerint irányítanak.) Ebben a világban a nőknek nincsenek jogaik, nem menekülhetnek a férfiak korrupt és erkölcstelen vágyai elől, akik kihasználják, ha úgy tetszik, halálra ítélik őket. Ez történik a fiatal és ártatlan, ám rossznak talált feleséggel, Sorayával is. Az igazán megrázó dráma feltárja a tömeguralom sötét erejét, a gátlástalan törvényt, amely a nők alapvető emberi jogait is teljesen eltiporja. Az utolsó és egyetlen remény az újságíró kezében van, aki e szörnyű történettel talán fel tudja kelteni a világ figyelmét.
A csíkos pizsamás fiú (2008)
John Boyne eddig 64 kiadásban megjelent és többmilliós példányszámban elkelt regényét Mark Herman vitte vászonra. A II. világháború idején járunk. A nyolc éves Bruno (Asa Butterfield) egy náci tiszt védelem alatt álló fia, kinek élete jelentősen megváltozik, mikor apját és vele együtt családját is egy előléptetésnek hála áthelyezik kényelmes berlini otthonukból egy elszigetelt területre, ahol az amúgy is magányos fiúcska senkivel se tud játszani. Az unalom és a kíváncsiság elegye arra sarkallja Brunót, hogy anyja határozott intelmeit semmibe véve megnézze közelebbről is azt a „farmot”, amelyet tisztán látni a házukból. Ott megismerkedik Shmuellel, a korabeli fiúval, aki fura mód a drótkerítés másik oldalán lakik. Az állandóan csíkos pizsamát viselő Shmuellel való találkozások során Bruno megszabadul addigi ártatlanságától, és lassan, de biztosan a körülötte zajló felnőtt világ tudatára ébred. A két gyermek között barátság szövődik, amely természetéből fakadóan pusztító következményeket von maga után.
Az ösztönember (2001)
A Samuel L. Jackson főszereplésével készült filmben Romulus kissé megtébolyodott, s jelenleg New York városának parkjában, egy barlangban él. A férfi egyébként tehetséges zeneszerző, a város első számú rendőrének édesapja. Bálint napján barlangja közelében, egy fán rátalál egy megfagyott fiatal férfira. A rendőrség szerint az elhunyt férfi balesetben hunyt el, de Romulus a pórul járt fiatal barátjának hisz, aki azt állítja, hogy az elhunyt valójában David Leppenraub, az ismert avantgard fényképész.
Born into Brothels (2005)
Két dokumentumfilmes, Zana Briski és Ross Kauffman azért utaztak Kalkuttába, hogy megpróbáljanak kapcsolatba lépni olyan prostituált gyerekekkel, akik a város vörös lámpás negyedeiben dolgoznak. Megrázó történeteket hallhatunk napjainkból, a film csak erős idegzetűeknek ajánlott. A legjobb dokumentumfilm-díját méltán nyerte el 2005-ben.
Örök tél (2018)
Szász Attila lágerfilmje kötelező alkotás. A történet 1944-ben kezdődik, amikor a minket megszálló oroszok a sváb származású nőket és férfiakat elvitték Gulagra kényszermunkára. A főszereplő Irén férje a fronton harcol, érte pedig egyik nap az oroszok jönnek. A lányát és szüleit hátrahagyva, abban a hiszemben száll fel az asszonyokat szállító vonatra, hogy kukoricát fog tördelni, s majd pár hét után hazatér. Helyette munkatábor várja és embertelen életkörülmények. Itt ismerkedik meg Rajmunddal, aki segíti őt életben tartani.
Hosszú az út hazáig (1990)
Toleranciára tanít a komoly gondolatokat ébresztő film Whoopy Goldberggel a főszerepben. 1955-1956 Montgomery, Alabama. Martin Luther King arra szólítja fel a feketéket, hogy bojkottálják a tömegközlekedést és ne szálljanak fel olyan buszra, ahol arra vannak kényszerítve, hogy elszeparált helyen üljenek a fehérektől. Odessa szobalányként dolgozik a Thompson családnál és úgy érzi, hogy feketeként neki is kötelessége, hogy gyalog járjon dolgozni, mégha ez azt is jelenti, hogy kimerülten és olykor késve érjen a munkahelyére.
+ 1 rövid összefoglaló arról, aminek napjainkban már rég működnie kellene: