Bár a mozik újra megnyitottak, jó néhány mozipremier elmaradt, eltolódott. Azért így is maradt jó néhány film, amikért érdemes jegyet váltani a filmszínházakban.
Az ifjú Ahmed
belga-francia dráma, 90 perces
A belga-arab kétnemzetiségű Ahmed, egy átlagos, szabadidejét videojátékokkal töltő, 13 éves kamasz, aki egyik napról a másikra megváltozik és a fundamentalista iszlám értékrend felé fordul. Öngyilkos merénylőkről és fanatikusokról néz videókat, anyját és húgát megszégyeníti. Összetűzésbe kerül anyjával és tanárnőjével is a Korán, nőkkel kapcsolatos és erőszakos értelmezései miatt. A fiú lelki vezetője, egy fundamentalista imám feltüzeli a tinédzsert, aki gyilkos merényletre szánja rá magát a tanárnővel szemben.
A számos díjjal elismert, kétszeres Arany Pálma-díjas belga rendezőpáros, Jean-Pierre és Luc Dardenne (Rosetta, A gyermek, Lorna csendje, Srác a biciklivel, Két nap, egy éjszaka) legutóbbi filmjének világpremierje a 2019-es Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában volt. A rendezőpáros munkáját a legjobb rendező díjával ismerték el a világ legrangosabb filmfesztiválján. A Dardenne-testvérek napjaink egyik legismertebb európai szerzői filmesei, akik különösen érzékenyek a társadalmi problémákra, és szociális egyenlőtlenségekre.
Corpus Christi
lengyel dráma, 115 perces
A fiatalkorúak börtönében élő 20 éves Daniel spirituális átváltozásának története. Pap szeretne lenni, de ez lehetetlen büntetett előélete miatt. Amikor dolgozni küldik egy kisvárosi ácsműhelybe, érkezése előtt papnak öltözik és véletlenül még a helyi parókia irányítását is rábízzák. A fiatal prédikátor érkezése lehetőséget ad a helyi közösségnek, hogy megkezdjék a közelmúlt tragikus eseményeinek feldolgozását.
Vad erdők, vad bércek
magyar dokumentumfilm, 65 perces
A WWF Magyarország ajánlásával érkezik országszerte a mozikba Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika, a Vad Balaton, Vad Kunság, és Vad Szigetköz alkotóinak új természetfilmje, amelyben a korábbi filmjeikre is jellemző lélegzetelállító képsorokon tárulnak fel az Északi-középhegység folyóvölgyei, mély szurdokai, napfényben fürdő bércei, ködbe vesző hegyoldalai és gazdag élővilága. A különleges technikai megoldásokkal készült, látványos és részletgazdag 4K felvételeket felvonultató szélesvásznú természetfilm intim közelségben, nem mindennapi helyzetekben mutat-ja be az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát az avarszinttől a lomb-koronáig.
A filmbéli „fantom” nem más, mint rejtőzködő életmódja miatt rendkívül nehezen lencsevégre kapható hiúz, amely nemrég újra feltűnt a hazai vadvilágban. Az ő nyomait kutatva tárul fel az erdőlakók élete, olyan különleges felvételekkel, mint a patakokban ívó ingolák, a fészket rakó szirti sasok, a bokszoló mezei nyúlpár, a fák között lomhán zümmögő óriás szarvasbogarak, vagy a vízirigók, hegyi kérészek párzásának ritka pillanata.
A Vad erdők, vad bércek – A fantom nyomában a 2020-as Magyar Mozgókép Szemlén elnyerte a Legjobb ismeretterjesztő filmnek járó Magyar Filmdíjat. A film az NMHH Médiatanács támogatásával, Magyar Média Mecenatúra Program keretében jött létre.
Teljes titoktartás
belga-francia misztikus thriller, 105 perces
Kilenc műfordító gyűlik össze egy vidéki kúrián. Egy páncélozott teremben íróasztalhoz ülnek, hogy a legnagyobb titoktartás mellett lefordítsák egy világrengető sikerkönyv utolsó kötetét. De úgy tűnik, hiába minden óvintézkedés: a regény első tíz oldala egyszer csak feltűnik az interneten, és egy ismeretlen zsaroló elképesztő összeget követel, hogy ne hozza idő előtt nyilvánosságra a folytatást. A helyzet egyre feszültebb, mindenki gyanús: ki szivárogtathatta ki a szöveget?
Gauguin a londoni Nemzeti Galériából
angol dokumentumfilm, 90 perces
Ez a rendhagyó moziélmény egy 60 perces, Paul Gauguin életéről és munkásságáról szóló dokumentumfilmből,és egy 30 perces exkluzív tárlatvezetésből álló, mely a londoni Nemzeti Galéria “Gauguin portréi” című kiállításának bejárására invitálja a nézőket.
A Tahitin, Franciaországban, a Markézi-szigeteken és az Egyesült Királyságban forgatott ismeretterjesztő film Gauguin rendkívüli, ám sok esetben vitatott hátterű művészetét mutatja be elismert szakértők, kortárs alkotók, valamint a leszármazottai közreműködésével. A film Gauguin örökségét nem csupán a művészettörténet nagyítóján át mutatja be, hanem egyúttal újraértékeli a művész szerepét a 19. századi francia kolonizációban, és nem elkerülve annak taglalását sem, hogyan viszonyult Gauguin a bennszülött tahiti nőkhöz.
A kiállításról szóló fél órás tárlatvezetés kifejezetten a mozik számára készített exkluizív tartalom, amely nagy felbontású, részletgazdag közeli felvételekkel lehetőséged ad arra, hogy a művészetbarátok a mozivásznon tekinthessék meg a National Gallery nagyszabású kiállítását. A filmben Gauguin festményeit a kiállítás társkurátora, Christopher Riopelle és Kate Bryan művészettörténész elemzi, míg a művész gondolatait Maggi Hambling festő- és szobrászművész és Billy Childish tolmácsolják.