Marlon Brando (1924. április 3. – 2004. július 1.) francia származású színészórás a 20. század egyik legnagyobb hatású filmes karaktere volt. Színésznő édesanyja, kereskedő apja ellenezte fia színészi pályafutását, ezért katonai iskolába küldte. Sokáig nem maradt ott az ifjú Brando, kirúgatta magát, majd New Yorkba költözött, ahol színiiskolába járt. 23 évesen már főszerepet játszott a Broadwayen A vágy villamosában, 3 évre rá megkapta első filmes főszerepét is. Nem kellett sokáig várnia az Oscar-díjra sem, amit 30 évesen kapott A rakparton című filmben nyújtott alakításáért.
Ekkor még megállíthatatlanul sikeres volt, az egyik legfelkapottabb színész, a nők bálványa. Nehéz embernek tartották, akinek a magánélete botrányos volt. 3 házasságából és számtalan szerelmi kalandjából 9 gyermeke ismert. Első feleségével, Anna Kashfival alig egy évig tartott a házassága, akit Movita Castaneda mexikói színésznő miatt hagyott el. Vele sem húzta tovább két évnél, amikor 1962-ben A lázadás a Bountyn című világhírű mozit forgatták, rátalált a szerelem, megismerkedett harmadik feleségével, Tarita Teriipaia-val, akivel 10 évig voltak együtt. Két gyermekük született, egy fiú, Teihotu és egy lány, Cheyenne, akivel egészen felnőtt koráig alig találkoztak. A lány édesanyjával Tahitin maradt.
Már felnőtt Cheyenne, amikor egy fedél alatt laknak: 20 évesen, terhesen bekéretőzött apjához vőlegényével. Ezután történik a családi tragédia; a szintén ott élő féltestvér, Christian egy veszekedés közben lelőtte a lány vőlegényét. Brandon fiát gyilkosság és kábítószer fogyasztás miatt évekre börtönbe zárták. A történteket követően Cheyenne elméje megbomlott, végül öngyilkosságot követett el. Anyja egy könyvet írt később, amiben az olvasható – amire az elhunyt lány naplójában is bizonyítékot találtak – hogy Brandon molesztálta Cheyenne-t, akinek ezért voltak később magánéleti és drogproblémái.
Sajnos, nem csak egy rosszindulatú támadásnak lehet ezt az állítást venni, mert a színészlegendát többször is kapcsolatba hozták kiskorúak megrontásával. Három másik nagy hollywoodi fenegyerekkel (Jack Nicholson, Warren Beatty, Roman Polansky) állítólagosan olyan orgiákat tartottak, ahol nagyon fiatal fiúk és lányok is megfordultak. Polansky-t el is ítélték emiatt, a többiek megúszták.
Botrányos figura, nehéz ember, vad lázadó, sértett szörnyeteg, óriási színész – így emlékeznek rá máig a szakmában. Lázadó természetét jól mutatja, hogy az 1972-es Oscar-díj átadásra egy indián nőt küldött el maga helyett, hogy átvegye a szobrot. Tette ezt azért, mert éppen akkor az indiánokkal érzett együtt.
Soha nem tudta megbocsátani magának lánya, Cheyenne halálát, sem legidősebb fia félrecsúszott életét, ráadásul nyílt titok volt, hogy egyik legnagyobb szerelme, Wally Cox humorista egy férfi volt, aki 1973-ban meghalt. Kívánsága szerint az ő hamvaival együtt szórták el az övét a végén. Brando nem tagadta biszexualitását, 1985-ben megjelent életrajzában így vallott: „Mint a férfiak egy jelentős részének, nekem is voltak homoszexuális tapasztalataim, és ezt nem szégyellem.”
Halála után harmadik felesége, Tarita megírta kettőjük kapcsolatát „Szerelmem és gyötrelmem Marlon” címmel.
A másik legnagyobb botrányt kavart története az Utolsó tangó Párizsban című Bertolucci filmjével kapcsolatos, amit egy évben forgattak a híres Keresztapa trilógia első részével. Brando ekkor 47 éves volt.
Sokkolta a közvéleményt, amikor az erotikus filmben szereplő Maria Schneider, aki akkor még csak 19 éves volt, pár éve kitálalt, hogy az egyik jelenetről nem is tudott, amit élesben élt meg a forgatás alatt. Az egyik legismertebb nemi erőszakot ábrázoló jelenet volt ez a filmtörténelemben, nem csoda, ha a színésznő többet nem volt hajlandó beszélni a színésszel. Sokáig nem tudta feldolgozni a vele történteket.
Idős korára teljesen elhatalmasodott rajta a magány iránti vágy, ráadásul a 70-es évektől egyre komolyabban küzdött súlyproblémával. Végül, 80 éves korában, harmadik öngyilkossági kísérlete „sikerrel” járt, 2004 július elsején meghalt. Kérésére Jack Nicholson mondta a gyászbeszédet a temetésén, akinek mindig nagy példaképe volt.
képek:doctormacro.com