Képzőművészeti remekműveket mutat be edukációs jelleggel, mégis könnyedén a Daily Art nevű, ingyenesen letölthető, angol nyelvű app, melynek adatbázisában több mint 3500 mestermű, 800 művész, 500 kiállítótér szerepel. Cikksorozatunkban ezek közül válogatunk, hétről-hétre röviden bemutatva a számunkra legizgalmasabban ható műtárgyakat és azok alkotóit.
Hieronymus Bosch (1450-1516) korai németalföldi festő részletgazdag tájképeiről, valamint vallási fogalmak és narratívák illusztrációiról ismert. Műveit Hollandiában, Ausztriában és Spanyolországban széles körben másolták, különösen a hátborzongató és lidérces pokolábrázolásait.
Pesszimista és képzeletgazdag stílusa nagy hatást gyakorolt a 16. századi művészetére északon, legismertebb követője idősebb Pieter Bruegel volt. A művészettörténelemben vitatott alkotóként van jelen, olyan tekintetben mindenképp, hogy művészetét többféleképpen értelmezik. A képein visszatérő módon ábrázolt démonok, félig emberi, félig állati alakok félelmet és zavart keltettek korában. Sokan az okkultizmussal hozták kapcsolatba nevét, mások rendkívül individualista festőként tekintenek rá, aki mélyen átlátta az ember vágyait és legbelsőbb félelmeit. Legelismertebb alkotásai a triptichon oltárképek, melyek közül a legkiemelkedőbb a Gyönyörök kertje. A tölgyfatáblára készült részletgazdag mű 11,8 x 6,4 méteres nagyságú, mely virtuálisan is bebarangolhatóvá vált a festő halálának 500. évfordulója alkalmából, 2016-ban készített 3D-s filmen.
Bosch fennmaradt munkáinak pontos száma is vita tárgyát képezi. Csupán néhány festményét írta alá, és bizonytalan, hogy az egykor neki tulajdonított festmények valóban az ő kezéből származnak-e. Ismeretes, hogy a 16. század elejétől képeinek számos másolata és variációja keringett. Stílusa nagy hatást gyakorolt a festőkre, és számos követője széles körben utánozta. Eddig 26 képet tulajdonítanak az ő művének.
Hieronymus Bosch Az utolsó ítélet című művének jobb szárnyán a bűnösök gyötrelmei folytatódnak a Pokolban, középen Krisztus látható, mint a világ bírája. A Bosch a két panelt a háttérben lévő sötét tájon keresztül köti össze, lángokkal és tüzekkel, valamint a nyomasztó világvége-hangulattal.
A történet bal oldalon, a Paradicsom szárnyában kezdődik, a felső végén, Lucifer kiűzésével, és a jobb szárnyban, vagyis a Pokolban ér véget. A festményen a teljes festői repertoár erőteljes panorámát alkot az emberiség bűnös állapotába való kétségbeesett összefonódásáról.
Van-e még remény az üdvösségre és a megváltásra? Ezen a festményen Hieronymus Bosch válasza, amelyet az emberiséggel kapcsolatos mélységes pesszimizmus színesít, rövid és édes: nincs!
Forrás: DailyArt, Szépművészeti Múzeum