Warning: file_put_contents(): Only -1 of 46307 bytes written, possibly out of free disk space in /web/k5fc/afuzet.hu/wp-content/plugins/bsa-plugin-pro-scripteo/frontend/css/template.css.php on line 31
Online néznivalók a Filmtárból - aFüzet

Online néznivalók a Filmtárból

A Föld sója

Az olasz-francia-brazil dokumentumfilm csodálatos képekkel viszi el nézőit idegen tájakra. Az elmúlt negyven év során a fotográfus Sebastiao Salgado a folyton változó emberiség nyomdokain haladva utazta át a kontinenseket. Tanúja volt a közelmúlt fontosabb történelmi eseményeinek, nemzetközi konfliktusokkal, éhínséggel, elvándorlásokkal találkozott. Most érintetlen területek, vadon élő növények és állatok, grandiózus tájak felfedezésére indul: egy olyan hatalmas fotográfiai projektbe vág, amellyel egyben tiszteleg is földbolygó szépsége előtt. Sebastiao Salgado életét és munkásságát az őt utolsó útjain kísérő fia Juliano, Wim Wenders és a fotós maga tárja fel előttünk.

Vissza a szakadék széléig

A török ismeretterjesztő film minden felelősen gondolkodó, a természetközeliséget magáénak tudó ember számára érdekes néznivalókat tartogat. Európa vadvilága nagy bajban van. Ma több állatot és növényt fenyeget a kipusztulás, mint az emberiség történetében bármikor. És most először, ezt a kipusztulást egyetlen faj okozza: az ember. A tudósok szerint e pillanatban a hatodik és legnagyobb tömeges pusztítás kellős közepén vagyunk. Ahogy a népesség robbanásszerűen növekszik, elviselhetetlen nyomást gyakorlunk Európa vadvilágára. Elpusztítjuk a vadon élő állatok élőhelyeit, ám a környezetvédők kitartó munkájával újra megjelent az olasz farkas, az ír vörös kánya, a spanyol kantábriai barnamedve, a svájci zerge, a romániai görög teknős, a holland hód, a szlovén hiúz, ezzel is visszarántva az állatvilág egy részét a kihalás, a szakadék széléről.

Vezeklés
Tengiz Abuladze grúz filmrendező 1984-ben forgatott, de csak 1987-ben bemutatott játékfilmje a totalitárius szovjet múlttal való nyilvános szembenézés első kísérlete. Bemutatásakor igazi szenzáció, amely a gorbacsovi „peresztrojka” nyitánya lett a kultúrában. Még ebben az évben megkapta a Cannes-i Filmfesztivál nagydíját, egyszersmind a FIPRESCI zsűrijének különdíját és az Ökumenikus zsűri díját is. A film minden totalitárius zsarnokság parabolája, a történelmi minta azonban, amely átüt a fikción, kétségtelenül a sztálinista korszak. A zsarnok gyűjteményes alak (már neve is erre utal: Aravidze, ami grúzul azt jelenti: Senki): bajusza Hitlert, fekete inge Mussolinit, villogó szemüvege Beriját idézi. A történet a diktátor temetése után kezdődik: családja ugyanis a temetés után minden reggel házuk teraszán találja holttestét: a múlt mindaddig eltemethetetlen, amíg meg nem történt a bűnök levezeklése, amíg a társadalom nem talált vissza – a film elhíresült példabeszédét idézve – a Templomhoz, vagyis az Igazsághoz vezető útra.

6:3 avagy, játszd újra Tutti!

Az évszázad mérkőzése 1953. november 25-én délután negyed négykor kezdődött. Hónapok óta erre várt az ország, az emberek a rádiókészülékek köré gyülekeztek, hiszen az aranycsapat lépett pályára az addig hazájukban veretlen angolok ellen. Néhány perccel a kezdőrúgás előtt azonban történik valami. Megjelenik egy férfi, aki tudja az eredményt, és előre bemondja a gólszerzőket és a gólokat. Minden gólja tutti, és saját magát is így nevezi, Tutti. Senki sem ismeri, és senki sem tudja honnan jött….
Tímár Péter filmrendező mozikban nagy sikert aratott filmjének főszereplője Eperjes Károly.