„Még a szörny is akkor válik szörnyszerűvé, ha a szem, amely ránéz, annak értékeli.”
Tehát szörny lenne minden olyan teremtmény, aki ijesztő kinézettel rendelkezik? Vagy esetleg azokat nevezzük monstrumoknak, akik szörnyűséges tetteket hajtanak végre? Születnek, teremtődnek, vagy pusztán a tudatalattink hívja őket életre? Velejéig romlottak, képesek megváltozni, netán a felszín alatt mindvégig jólelkűek voltak?
Amikor ezen kérdésekre megpróbálunk választ találni és általuk definiálni, hogy pontosan ki is számít szörnynek, akkor érdemes észben tartanunk hogy a zord külső érző szívet takarhat, míg az ártalmatlannak tűnő dolgok is lehetnek veszélyesek. Szerencsére, az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet mindezen – és megannyi más – tényezőt figyelembe véve tárgyalja a „rémes popkultúra” témakörét.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az ELTE kiváló oktatói és kutatói ugyanis összefogtak azzal a céllal, hogy tizenkét esettanulmányon keresztül bemutassák a szörnyek különböző ábrázolásmódjait, értelmezéseit és jelentéseit. Ennek érdekében különböző, klasszikus és modern irodalmi műveket, illetve filmeket vettek górcső alá.
„Az eső szomorúan verte az ablaktáblát, s gyertyám majdnem csonkig égett, mire a már kis híján kilobbanó lángocska fényében észrevettem, kinyílik a teremtmény fakósárga szeme. Mély lélegzetet vett, s tagjai összerándultak”. – Így született meg Frankenstein szörnye és vele együtt a science fiction műfajának egyik legjelentősebb alkotása, mely mind a mai napig hatással van a populáris kultúra alkotásaira. Olyannyira, hogy még a Jurassic Park és az Ex Machina is „frankensteini” műveknek tekinthető, hogy pontosan miért az a Rémesen népszerűből kiderül.
Na de nem csak a teremtő és teremtett közötti konfliktusból születhet „szörnyű” történet. Számtalan olyan dolog van, amely az emberekben általános félelmet kelt. Sokakat megrémiszt a Terminátor és Mátrix filmekben is domináló mesterséges intelligencia, hiszen az ész és a kiszámíthatatlanság párosa veszélyt hordoz magában. Hasonlóan tartunk az ismeretlentől, így maguktól az idegen lényektől, a földönkívüliektől is. Éppen ezért H. G. Wells klasszikus science fiction regénye, a Világok harca is elengedhetetlen részét képezi az elemzésnek. A vámpírok és zombik – még annak ellenére is, hogy gyakran romantikus történetek szereplőivé avanzsálnak – szintén meghatározó alakjai a szörnyes kultúrának. De a szerzők nem feledkeznek meg a nagy népszerűségnek örvendő képregényekről, és persze azok filmes adaptációiról sem, hiszen a közkedvelt szuperhősök mellett gonosztevők, „veszélyesen vonzó” nők és ártatlannak tűnő szörnyek is megjelennek, hogy felkavarják az állóvizet.
Mind a tizenegy magyar szerző érdekes és elgondolkodtató tanulmányokkal ajándékozta meg a filmek és a könyvek szerelmeseit, a science fiction és a fantasy rajongóit, illetve mindazokat, akiket érdekel a szörnyek világa. A kötetben több ismert és általam kedvelt mű mellett olyan alkotások is szerepet kaptak, amelyeket eddig egyáltalán nem, vagy csak hallásból ismertem. Szerencsére azonban örömmel tapasztaltam, hogy ezek is közérthetően és éppoly izgalmasan vannak tárgyalva. Sőt, Angela Carter: Esték a cirkuszban című regénye – amelyben a „freak show” jelensége, a szörnyek látványosságokként történő bemutatása kap hangsúlyt – már fel is került a kívánságlistámra. Javaslom tehát, hogy senkit ne ijesszen el a Rémesen népszerű, csak azért mert fél az ismeretlentől, ez esetben a kevésbé közismert művektől.
A szerzők: Benczik Vera, Fodor András, Gyuris Norbert, Kérchy Anna, Limpár Ildikó, Panka Dániel, Pintér Károly, Rusvai Mónika, Sohár Anikó, Szujer Orsolya és Vancsó Éva
Az elemzésre kerülő művek: Mary Shelley: Frankenstein; Jurassic World-filmek; Ex Machina; William Gibson: Neurománc; 2001. Űrodisszeia; Én, a robot, Mátrix-trilógia és Terminátor-sorozat; H. G. Wells: Világok harca; Star Trek – The Original Series; Batman; Pókember; Marvel kapitány; Angela Carter: Esték a cirkuszban; Terry Pratchett: Vadkanapó; China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás, Richard Matheson: Legenda vagyok; M. R. Carey: Kiéhezettek; Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete; Robert Holdstock: Lavondyss; Siobhan Dowd és Patrick Ness: Szólít a szörny
További részletek: Athenaeum Kiadó