„Magam mögött hagyom” alkotói pályázatunk fődíját vers kategóriában Hervai d’Elhoungne Borbála nyerte. A Budapesten élő, jelenleg óvodapedagógiai tanulmányokat folytató fiatal lányt a költészethez fűződő kapcsolatáról kérdeztük, de előtte még azt is megtudtuk, honnan a különleges hangzású vezetéknév.
A nevem távoli belga felmenőktől ered, nem is tudok róla sokat. d’Elhoungne Leó mérnök az Eiffel társasággal érkezett Magyarországra, az ő leánya volt szépanyám, d’Elhoungne Mária. Az ükapám vette fel a d’Elhoungne nevet, hogy ne vesszen ki, mert testvérei magyarosították vezetéknevüket. Így lettünk Hervai d’Elhoungne-ok. Távoli történet. Szeretem, hogy különleges, de sok bajlódás van vele.
A verseid előtt jól mutat. A költészet hogy jött az életedbe?
Azt hiszem, a családi környezetem miatt kerültem közel az irodalomhoz, de több barátomról is kiderült, hogy hasonló érdeklődésű. Nem tanultam verset írni, inkább csak szárnypróbálgatásnak nevezném, amit csinálok. Talán a terápiás hatása és a benne rejlő játékosság miatt szeretem. Ez is tükröződik vissza verseimben; játék a szavakkal, mélyen magamba néző vallomások, külső helyzetek, hangulatok, érzelmek, amik megragadnak bennem.
Van kedvenc íród, költőd?
Nem tudnék kiemelni egyet, ki ezért, ki azért áll közel a szívemhez. Kortársak közül Erdős Virág, Kiss Judit Ágnes, Nádasdy Ádám nevét említeném első körben. Ha pedig klasszikus, akkor Weöres Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Arany János talán, de volt, amikor Radnóti, vagy József Attila volt a kedvencem. Megragadott Nagy László, Szécsi Margit és Tamkó Sirató Károly – attól függ, mit olvastam leginkább legutóbb.
Pályázatunk a káosszal átszőtt 2021-re épült. Téged hogy érintett a járványkezelésből adódó szituáció?
A halálesetek fájóak, féltem rokonaimat. Ugyanakkor sajnálom az egyedül élőket, at elszigetelődést. Nehéz tisztán látni ebben a helyzetben, hol az egyén felelőssége. Keresem a lehetőséget a találkozásokra. Nehéz megélni a munkanélküliséget, a szeparációt, a magányt, mindazt a zavart és feszültséget, ami a kialakult helyzetből ered. Jó kimozdulni a természetbe, csak úgy hívogatja az embert gyógyító ereje. Nagy felismerések időszaka ez, mely önvizsgálatra, újraértékelésre készteti az embert.
Mik a rövid, illetve hosszú távú terveid?
Sokat szoktam álmodozni, de mindig igyekszem visszamászni a realitásba. A helyem, önmagam megtalálása számomra a legfőbb cél most, hogy fel tudjam építeni az önbizalmam. Remélem hamarosan találok munkát, elvégzem az egyetemen az óvodapedagógiát, majd lesz erőm, lendületem, családom, gyermekeim. Persze szívesen bejárnám a világot, de elmennék remetének egy erdőbe is.
„Nem kell ismernem célomat, mert célom ismer engem.”
/Weöres Sándor: A célról/
Hervai d’Elhoungne Borbála pályázatunkra beküldött, első helyezést elért verse az alábbi linken olvasható:
Ha szívesen olvasnátok még több verset Hervai d’Elhoungne Borbálától, itt megtehetitek: