Videó rovatunkban művészek, közéleti személyek vallanak arról néhány percben, hogy mi foglalkoztatja őket a legjobban mostanában. A felvételeket mobiltelefonnal rögzítjük, de gyakran maguk a megszólalók veszik kezükbe az irányítást – és a készüléket. Múlt héten Alber-Nagy Örs passzolta tovább a Mi van Benned? kérdést Fazakas Istvánnak, aki nagy örömünkre elfogadta a felkérést és videóüzenetben válaszolt.
Fazakas István – Az ifjú filozófus az ELTE Bölcsészkarán, valamint a párizsi École normale supérieure-ben és a Sorbonne-on, Prágában, Tokióban és a portugáliai Coimbrában folytatta egyetemi tanulmányait. Kiemelt figyelemmel foglalkozik többek között az álmok, az érzelmek és a tudatalatti témakörével. Jelenleg a fantáziáról és az affektivitásról írja doktori disszertációját Wuppertalban és Prágában, illetve egy az ipszeitás születéséről szóló monográfiáján dolgozik.
A tudományok mellett a művészetekre is kiterjed érdeklődése, azon belül is a zenében találja meg a kedvére való foglalatosságot. A legszívesebben szaxofonon játszik vagy egyéb hangszereket próbál megszólaltatni.
Ha filozófiáról kérdeznénk őt, minden bizonnyal a Husserl-féle fenomenológia tanaiból hallanánk tőle többet. A jeles 20. századi gondolkodótól származik a következő idézet, ami István álláspontját is tükrözi:
„[a] kezdet a tiszta és egyelőre néma tapasztalás, melyet rá kell vennünk arra, hogy saját értelmét tisztán kimondja” (Karteziánus elmélkedések, 51o. a magyar kiadásban).
Érdekességként mutatjuk Fazakas István egyik szakcikkét, mely Marc Richir és a fenomenológia címmel került publikálásra:
http://elpis.hu/issues/18/Elpis18_fazakas.pdf