Egy rakás tégla, semmi más: Cement, habarcs, tetőcserép. Nem érző, élő entitás, Mégis lelkem egy [...]
Az életem magam mögött hagyom, csak mint egy elfáradt asztalon a hosszú, füles bögrét, melyben [...]
Amikor meghaladnak az elhárító mechanizmusaim, Cselekedni már olyan kényelmetlen: A bicska még kinyílik, de úgyis [...]
Szótlanul ül a csendben, vagy ha éppen nagyobb verébcsapat reppen köré, csivitel, egymást túlcsipogva tervez, [...]
Eltűnik a nyomás mellkasunkról, Elképzelt láncaink szétrepedeznek, Csak lehulló vasdarabok csörrenését hallom, Jó lesz aprópénz-öntéshez. [...]
Most mindent a szekrénybe rakok. Ott sok minden elfér, ha előtte kipakolom a ruhákat. [...]
Volnál csak te isTűz.Égnél énvelem,Kettőnk forróságaMegolvasztaná aFagyott szíveket.Hideg vagy mégis,Jég.Hogy is szerethetnélekÉn tégedet.Kedvese volna tánMeleg [...]
Ha lenne varázspálcám, ami nincs, olyat kívánnék, mi számomra kincs. Nem csillogó palotát, ékszert, gyógyulást, [...]
Ünnepnek mámorát vetem hátam mögéRagyogó szín fénypászmát ez von testem köréE mívbe, lelkem igazsága, majd [...]
Elképzelek egy ajtót, olyan régi kopottast, amin a festék már megrepedt, a kilincs lötyög, a [...]